Egyértelmű volt, hogy orvos lesz, általános iskolában az emésztőszervrendszerről szóló biológiai óra egy életre szóló hatást gyakorolt rá, kijelölte számára az utat – meséli dr. Tóth Kinga, a GasztroKlinika szakorvosa, mikor arról faggatjuk miért ezt a hivatást választotta.
Semmi más nem jöhetett szóba csak az orvoslás – meséli, először sebész akart lenni, később az egyetemen rádöbbent, van egy számára vonzóbb, varázslatosabb szakterület is, a gasztroenterológia! Az emésztőszervrendszer nem csupán egyes szervek összessége – hangsúlyozza, hanem egy összetett rendszer, amelyben minden elem szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ez a tudományág nem csak egy szűk területre fókuszál, hanem egy szélesebb perspektívában vizsgálja az egész szervezet működését. „Mindig is vonzott a gyomor-bél rendszer komplexitása és az emésztőrendszer működésének mélyebb megértése. Az esetek változatossága és a folyamatos kutatások által kínált új kihívások teszik ezt a szakterületet rendkívül izgalmassá számomra. Ráadásul, a gasztroenterológus szakorvosként lehetőségem van arra, hogy hozzájáruljak végzetes betegségek, a daganatos kórképek megelőzéséhez, ami számomra rendkívül fontos és motiváló” – mondja.
Egyéni kockázat, társadalmi hatás
A lakosság kockázatos egészség-magatartása miatt az orvosoknak nincs könnyű feladatuk, hiszen a magyar lakosság egészségi állapota lesújtó. Hazánkban a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az EU-ban, tíz felnőttből közel négy krónikus betegséggel él, és sajnos Magyarországot nagyobb mértékben sújtják rákos megbetegedések, mint a legtöbb uniós országot. A gasztroenterológia területén kiszűrt kórképek súlyossága azt bizonyítja, hogy az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják az emésztőrendszeri tüneteket, és csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a probléma már súlyosabbá válik – sorolja dr. Tóth Kinga mindazon problémákat, mellyel a GasztroKlinikán és az állami ellátórendszerben is kénytelen szembesülni.
„Hiszem és vallom, hogy muszáj már kora gyermekkorban hatást gyakorolnunk a gyermekinkre, fontos megértetni a fiatalokkal, hogy az ismeretek elsajátításával, a tudatos, egészséges életmóddal éveket nyerhetnek. A legutóbbi, az OECD által készített Egészségügyi országprofil 2021 kiadvány tanúsága szerint az iskolázottság szerinti különbség a várható élettartamban majdnem 11 év a férfiak és több mint 3 év a nők esetében.” A mai trendek, a gyorséttermek ételkínálata, a helytelen étkezési szokások, vagyis a rostokban szegény, fehérjében dús, finomított szénhidrátban gazdag, zsírokban dúskáló ételek fogyasztása fokozzák például a vastagbélrák rizikóját. A rendszeres alkoholfogyasztás, a dohányzás, a fizikai inaktivitás, elhízás is rizikótényezőnek számít számos gasztrointesztinális megbetegedés, így nem csak a daganatos megbetegedéseknek, hanem pl. a gyulladásos bélbetegség (IBD) szempontjából is. Ráadásul az IBD egyre gyakoribb a gyermekek körében, az esetek 20-25%-át gyermek- vagy serdülőkorban diagnosztizálják, sőt a betegség indulásának legvalószínűbb időpontja a serdülő- és a fiatal felnőttkorra esik.
Érdemes tudni azt is, hogy az EU országaiban a leggyakoribb emésztőszervi rákok a vastagbél daganat, a gyomor, a hasnyálmirigy, a máj és a nyelőcső rákjai. Az öt leggyakoribb emésztőszervi rákféleség évente közel hatszázezer ember halálát okozza, ami a rákkal összefüggő halálozás közel harmadát jelenti. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak – mondja a dr. Tóth Kinga az Európai Gasztroenterológiai Társaság (UEG) felmérésére hivatkozva, akkor 2035-re ez a szám 40%-kal növekszik majd. Sőt, a rákok kb. 30-50%-a megelőzhető lenne az életmód megváltoztatásával, az alkoholfogyasztás és a dohányzás csökkentésével, az egészséges táplálkozással, a testedzéssel és a szűrőprogramok széles körű bevezetésével.
Vastagbélrák-szűrés: egy 30-40 perces vizsgálattal éveket nyerhet magának, családjának!
Az uniós országok között jelentős különbségek vannak a szűrőprogramok minősége és elterjedtsége területén, ám a sokszor életéveket jelentő vizsgálatokon való részvétel Magyarországon az egyik legalacsonyabb. Az Európai Unión belül hazánkban a legmagasabb a rosszindulatú vastag- és végbéldaganatok okozta halálozás. Magyarországon a vastagbéldaganat a férfiak körében a 2., a nők körében a 3. leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Egy Uniós projektnek köszönhetően 2018-ban elindult a szervezett vastagbélszűrés, ennek köszönhetően elmúlt 5 év alatt 860 ember szűrővizsgálata valósulhatott meg. Ám ez kevés, hisz vastagbéldaganat következtében hazánkban évente több mint 5 000 fő veszíti életét, és közel 10 000 új megbetegedést regisztrálnak.
Vastagbélrák: kockázatok, amin érdemes elgondolkodni!
Van néhány alapvető tény – hangsúlyozza dr. Tóth Kinga, mellyel nem árt tisztában lenni, így például érdemes tudni, minél idősebb valaki, annál nagyobb a vastagbélrák kialakulásának a kockázata. A kórkép előfordulási gyakorisága 50 éves kor felett markánsan elkezd növekedni, és 60-80 éves korban a legnagyobb az esélye a kialakulásának. A férfiaknál gyakoribb a vastagbélrák, mint a nőknél. A vastagbelet érintő különféle megbetegedések, így például a vastagbél-adenóma vagy a polipózis, hajlamosíthatnak vastagbélrákra. A vastagbélrák esetében a genetikai örökség döntő fontosságú, ahogyan a gyulladásos bélbetegségek, így a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség is növeli a vastagbélrák kockázatát.
Kiket fenyeget leginkább a vastagbélrák és mit tehetnek?
A vastagbélrák egy alattomos betegség, amely kezdetben nem specifikus panaszokat okoz, és az orvoshoz fordulásra sarkalló tünetek sok esetben csak kiterjedtebb tumor, előrehaladottabb állapot esetén jelennek meg. A vastagbélrák gyógyulási és túlélési esélye annál jobb minél koraibb stádiumban fedezik fel azt és nincs áttét – éppen ezért fontos, hogy mindenki, rendszeresen vegyen részt szűrővizsgálaton. Átlagos kockázatú embereknek 50 éves kor felett évente kellene egy speciális, a GasztroKlinikán elérhető székletvér kimutatásán alapú szűrővizsgálatot elvégeztetni, hisz az székletben található vérből a vastagbélrák lehetősége kimutatható.
Vastagbélrákszűrés: ha tart az endoszkópos vizsgálattól, kezdje két székletvizsgálattal!
Pozitív teszteredmény esetén mihamarabb kolonoszkópiás diagnosztikai vizsgálatot, vagyis vastagbéltükrözést kell végezni. Azt azonban tudni kell – teszi hozzá dr. Tóth Kinga, hogy a kolonoszkópiás diagnosztikai vizsgálat a ma elérhető legbiztosabb szűrőmódszer, hisz ezen eszközös vizsgálat érzékenysége és specificitása nagyobb, mint a többi eljárásé. „A vizsgálat során levegőt juttatunk a vastagbélbe, , hogy az endoszkóppal megfelelően áttekinthessük a vastagbelet és akadálymentesen haladhasson előre az eszköz a vizsgálandó területen. Ha egy adott bélszakaszon elváltozást látunk, akkor lehetőségünk van arra, hogy abból mintát vegyünk, és tovább küldjük azt szövettani vizsgálatra. Továbbá a mintavétel során a daganatmegelőző állapotok, a polipok eltávolítására is lehetőségünk nyílik. Vagyis a szűrővizsgálat egyúttal terápiás beavatkozásra is lehetőséget kínál a GasztroKlinika páciense számára” A kolonoszkópiával történő szűrés az 50–74 éves korosztályban javasolt, negatív eredmény esetén 10 évente ismételve.
A rizikócsoportba tartozóknak, így például azoknak, akinek a közvetlen hozzátartozói körében előfordult vastagbélrák, azoknak fokozottan érdemes ügyelni a megelőzésre és a szűrésre. Valamint azoknak, akik korábban vastagbél polipok eltávolításán (polipektómia) estek át, ismert gyulladásos bélbetegségük. A genetikai hiba miatt előforduló polipózis szindrómák esetén már 30 éves kor előtt érdemes szűrővizsgálatra menni. Azok akik, korábban már polipektómián estek át, következő szűrés idejét a korábbi polipok szövettani eredménye, száma és mérete határozza meg. Gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél a diagnózisról számított 8 év után érdemes szűrésre jelentkezni.
A vastagbélrák leggyakoribb tünetei
- székelési szokások megváltozása (pl. székrekedés, hasmenés megjelenése, miközben az korábban nem volt jellemző),
- vér észlelése a székletben,
- hasi fájdalom, puffadás,
- egyéb okkal nem magyarázható/nem szándékos, akár több kilogrammos fogyás,
- általános gyengeség, elesettség, étvágytalanság,
- vashiány, vashiányos vérszegénység.
Ne halogassa a szűrővizsgálatot, várjuk Önt és családtagjait is!
KORREKT DIAGNÓZIS – HATÉKONY TERÁPIA – SZEMÉLYRE SZABOTT BETEGGONDOZÁS
GASZTROKLINIKA
(Szerző: Pálvölgyi Mária, GasztroKlinika)
