Kizárólag endoszkópos vizsgálat során vett biopsziával, szövettani lelettel mutatható ki az az egyre gyakoribb, ismeretlen eredetű idült vastagbélgyulladás, mely főként a 60 év felettiek, többségében nők körében jelentkezik. Ráadásul nem is ritka kórképről beszélünk, 100 ezer ember közül 119-et érint a mikroszkópos colitis. A mikroszkópos colitis fő tünete a krónikus, nem véres, vizes hasmenés.
Bizonyos betegségek esetében a pontos diagnózis felállítása gyakran hosszadalmas és kihívásokkal teli folyamat. A gyomor- és bélrendszer betegségei között jó példa erre a mikroszkópos colitis (MC). Napjainkban ez még mindig egy aluldiagnosztizált kórkép – mondja dr. Tóth Kinga, a GasztroKlinika gasztroenterológus szakorvosa, aki saját praxisában többször találkozott olyan betegekkel, akik a tüneteik jelentkezése után csak évekkel később kaptak megfelelő terápiát.
Mi is az a mikroszkópos colitis?
A mikroszkópos colitis egy viszonylag gyakori betegség, amely 100 000 emberből körülbelül 119-et érint. Bizonyos népességcsoportokban ez a betegség gyakoriságban hasonlóan elterjedt, mint például a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa.
A mikroszkópos colitisnek nagyon kellemetlenek a tünetei – hívja fel a figyelmet dr. Tóth Kinga: a krónikus, nem véres, vizes hasmenés gyakran és hirtelen jelentkezik, sürgető székelési ingerrel jár, sokszor éjszaka is. Ráadásul az érintett betegek egy jelentős része inkontinenciát is tapasztal, vagyis képtelen visszatartani a székletét. Emellett más általános tünetek is jelentkezhetnek, mint például hasi fájdalom, fáradtság és jelentős, több kilogrammnyi testsúlycsökkenés is. A betegség elsősorban az idősebb korosztályt érinti, különösen a 60 év felettieket, és gyakoribb a nőknél, akik a páciensek 52-86%-át teszik ki. Érdekes tényként említhető az is, hogy szoros összefüggés mutatható ki a mikroszkópos colitis és a lisztérzékenység között.
Két formája ismert, melyek szövettani vizsgálattal különíthetők el. Az egyik típus a limfocitás colitis, a másik a kollagéncolitis, melyek tünetei azonosak.
Mi okozza a mikroszkópos colitist?
A mikroszkópos colitis pontos okai még nem teljesen tisztázottak, de a betegség kialakulásában több tényező is szerepet játszik, beleértve az immunrendszer diszfunkcióját, a genetikai hajlamot és bizonyos környezeti tényezőket. Érdekes módon – teszi hozzá a GasztroKlinika gasztroenteorológusa – egyes gyógyszerek, mint például a protonpumpagátlók (PPI), nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), és bizonyos antidepresszánsok növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát. Emellett a dohányzás szignifikánsan növeli az MC kialakulásának kockázatát.
Csak endoszkópos biopsziával diagnosztizálható
A mikroszkópos colitis (MC) gyakorisága, diagnosztizálása és kezelése kevésbé ismert, részben ez is hozzájárulhat az elhúzódó diagnózisok felállításához – mondja dr. Tóth Kinga, a GasztroKlinika szakorvosa. Az alapellátásban a háziorvosok gyakran találkoznak olyan páciensekkel, akik hasi puffadásra, emésztési zavarokra vagy visszatérő hasmenésre panaszkodnak. Az MC tünetei azonban hasonlítanak az irritábilis bélszindróma (IBS) és a krónikus, funkcionális hasmenés tüneteire, ami megnehezíti a felismerést. A szakirodalom szerint a krónikus, vizes (nem véres) hasmenések 10-20%-ának hátterében ez a betegség állhat.
| Mi a különbség a tünetek jellege és típusa között? | |
| Irritábilis bélszindróma (IBS) | Mikroszkópos colitis (MC) |
| Visszatérő hasfájás és görcsök jellemzők, amelyeket általában a székelés enyhíthet. | A hasfájás esetleges, általában kevésbé hangsúlyos, mint az IBS esetében. |
| A széklet konzisztenciájának gyakori változása (székrekedés, hasmenés, vagy ezek váltakozása). | A betegek esetenként nem tudják kontrollálni a székletürítést, ami széklet-inkontinenciához vezethet. Fő tünet a tartós, naponta többször jelentkező vizes hasmenés. |
| Gyakori a puffadás és a teltségérzet, amelyhez gyakran társulhat fokozott gázképződés. | A széklet általában nem tartalmaz vért vagy nyákot. |
A vizes hasmenéssel küzdőknek érdemes tudniuk, hogy a vérvizsgálat, vagy az azzal együtt végzett kalprotektinszint mérése – ami egyébként fontos szerepet játszhat a gyulladásos bélbetegségek kimutatására – ebben az esetben nem alkalmas a kórkép azonosítására.
Nehezíti és késleltetheti a korrekt diagnózis felállítását az a tény is, hogy a mikroszkópos colitis nem okoz látható elváltozásokat a vastagbél felszínén, mint például a colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség. Vagyis specifikus endoszkópos jelek hiányában kizárólag endoszkópos szövettani mintavétellel, patológus által végzett mikroszkópos vizsgálattal lehet csak azonosítani a kórt. Mindez a patológus és a gasztroenterológus szakorvosok szoros együttműködését igényli – teszi hozzá a GasztroKlinika szakorvosa.
Vagyis azoknak, akik régóta elhúzódó vizes hasmenéssel küzdenek, érdemes felkeresniük gasztroenterológus szakorvost. A GasztroKlinika szakorvosa arra kéri a betegeket, felkészülten érkezzenek a szakorvosi konzultációra, naplózzák részletesen tüneteiket, fontos, hogy a mielőbbi korrekt diagnózis felállítása érdekében minden releváns információt osszanak meg kezelőorvosukkal.
Milyen információkat tartalmazzon a tüneti napló?
→ Napi székletürítések száma és jellege: jegyezze fel, hányszor volt széklete a nap folyamán, valamint annak állagát (például híg, formált, hasmenéses stb.), és ha esetleg vért vagy nyákot észlelt benne.
→ Tünetek időpontja: írja le, mikor jelentkeznek a tünetek (például reggel, étkezések után, éjszaka), és meddig tartanak.
→ Hasi fájdalom vagy görcsök: amennyiben hasi fájdalmat vagy görcsöket tapasztal, rögzítse azok erősségét, helyét és időtartamát.
→ Étkezési szokások: jegyezze fel, mit evett és ivott a nap során, valamint azt is, ha bármely étel vagy ital fogyasztása után a tünetei súlyosbodtak.
→ Gyógyszerszedés: rögzítse az összes szedett gyógyszert és táplálékkiegészítőt, azok adagolását és bevételének időpontját.
→ Stressz-szint és alvásminőség: jegyezze fel, ha fokozott stresszt vagy szorongást tapasztal, illetve, ha alvásproblémái vannak, mivel ezek is hatással lehetnek a tünetekre.
→ Egyéb tünetek vagy változások: írja le, ha bármilyen más szokatlan tünetet észlel, vagy ha változás történik megszokott állapotában.
Ezek az információk segíthetnek abban, hogy kezelőorvosa pontosabb képet kapjon állapotáról és hatékonyabb kezelési tervet tudjon kialakítani.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
A mikroszkópos colitis esetében a megfelelő és mielőbbi terápia létfontosságú, hisz a krónikus, vizes hasmenés miatt a szervezet jelentős mennyiségű folyadékot és elektrolitot veszít, ami kiszáradáshoz, fáradtsághoz és kimerültséghez vezethet. Ez a folyamatos fizikai megterhelés gyengítheti a szervezetet, csökkentve a mikroszkópos colitises betegek általános energiaszintjét. A tartós hasmenés megnehezíti a tápanyagok megfelelő felszívódását, ami súlyvesztést, alultápláltságot és a vitaminok, ásványi anyagok hiányát okozhatja. Ezek a hiányosságok további egészségügyi problémákhoz, például gyengeséghez, vérszegénységhez és immunrendszeri zavarokhoz vezethetnek.
Mivel a hasmenés éjszaka is jelentkezhet, ez gyakran alvászavart okoz. Dr. Tóth Kinga szerint a kiszámíthatatlan és sürgető székelési ingerek folyamatos aggodalmat és szorongást válthatnak ki, emiatt az érintettek gyakran kerülik a társasági eseményeket, hosszabb utazásokat – ez elszigeteltséghez és depresszióhoz vezethet. Mindezek a tényezők jelentősen rontják az életminőséget, és ha a problémát nem kezelik megfelelően, hosszú távon súlyos egészségügyi és pszichológiai következményekkel járhat.
A mikroszkópos colitis kezelésére léteznek speciális gyógyszerek, amelyek célja a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. Dr. Tóth Kinga, a GasztroKlinika gasztroenterológus szakorvosa szerint egy helyes diagnózison alapuló gyógyszeres terápia napok alatt megszüntetheti az esetlegesen hónapok, évek óta fennálló tüneteket – a betegek újra teljes értékű életet élhetnek.
