A kockázat fokozott, azonban nem szükségszerű, hogy egy IBD-beteg minden elsőfokú rokonánál kialakuljon a kórkép, dr. Bakucz Tamás, a GasztroKlinika IBD-s betegeket gondozó főorvosa szerint az öröklődés mellett más tényezők is befolyásolhatják, kinél alakul ki a betegség.
Az IBD-t olyan betegségként tartjuk számon, melynek kialakulása számos okra vezethető vissza, ugyanakkor a legerősebb rizikófaktornak továbbra is a családi előfordulást tekintjük. Az erre vonatkozó kiterjedt irodalom kiterjedt, összességében azonban elmondható, hogy Crohn-betegség esetén nyolcszoros, míg fekélyes vastagbélgyulladás esetén négyszerszeres eséllyel alakul ki a gyulladásos bélbetegség azok körében, akiknél közvetlen családtag érintett. A genetika szerepe mellett szól az a tény is, hogy Crohn -betegségnél az egypetéjű ikrek esetében az előfordulás gyakorisága elérheti az 50%-ot, míg kétpetéjű ikrek esetében ez csupán 10%. Ugyanez az esély fekélyes vastagbélgyulladás esetén 4-15%, vagyis a gyulladásos bélbetegség ezen fajtája kisebb eséllyel örökölhető. További jelentős tényező az is, hogy a betegség mikor alakul ki. Ha az IBD már gyermekkorban megjelenik, nagyobb az esély arra, hogy a közvetlen családtagok, például a testvérek is megbetegednek, mint ha a betegség csak felnőttkorban jelentkezik. Emellett, ha mindkét szülő IBD-ben szenved, a gyermekeknél a megbetegedés kockázata még fokozottabb.
Mit kell tudni a gyulladásos bélbetegségről, mik a tünetek?
Az IBD (inflammatory bowel disease) krónikus gyulladásos bélbetegségek gyűjtőneve, amelyek két leggyakoribb típusa a Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC). Bár ezek a betegségek sok szempontból hasonlóak, különböző jellemzőkkel rendelkeznek, és más-más módon befolyásolják az emésztőrendszert. Emellett léteznek olyan esetek is, amelyek nem sorolhatók egyértelműen egyik kategóriába sem, ez az esete 10-15%-át jelenti.
A Crohn-betegség bármely szakaszát érintheti a tápcsatornának, és a bélfal minden rétegében gyulladást okoz. Leginkább fiatal felnőtteknél jelentkezik, és gyakori tünete a hasi fájdalom, a hasmenés, valamint súlyosabb esetekben a láz és a vérszegénység. Komolyabb komplikációk, mint a bélelzáródás, sipolyok és konglomerátumok kialakulása is előfordulhatnak. A Crohn-betegség kezelés nélkül súlyosbodhat, ezért fontos a rendszeres orvosi felügyelet. A colitis ulcerosa a vastagbél nyálkahártyáját érintő idült gyulladásos megbetegedés, amely fekélyeket okozhat. A betegség jellemzően a rectumból indul ki, és a vastagbél folytonos szakaszát érinti. Az UC-ben szenvedők gyakran tapasztalnak hasmenést, véres székletet, hasi fájdalmat és kimerültséget. (A rectum vagy végbél a vastagbél utolsó szakasza, amely a széklet tárolásáért és a végbélnyíláson keresztüli ürítéséért felelős. Ez a bélrész közvetlenül a szigmabél után helyezkedik el, és a végbélnyílásban végződik.)
Nem véres, vizes hasmenés – mikroszkópos colitis, a nehezen diagnosztizálható kór
Világszerte nő a gyulladásos bélbetegek száma
Egyre több ember szenved ebben a gyulladásos bélbetegségben krónikus betegségben. Becslések szerint Európában közel 2,5-3 millió ember él IBD-vel, míg Magyarországon körülbelül 55 000 beteget tartanak számon. Az életkor szerinti megoszlás azt mutatja, hogy az IBD leggyakrabban a 20-30-as és az 50-60-as éveikben járóknál jelentkezik, de gyermekkorban is egyre növekszik az előfordulás. Mindkét nemet közel azonos arányban érinti az IBD, azonban a Crohn-betegségben enyhe női túlsúly figyelhető meg, míg a colitis ulcerosa esetében a férfiak körében gyakoribb.
Környezeti tényezők és genetika
Jogosan felmerülhet a kérdés: miért alakul ki az IBD az egyik családtagnál, míg a másiknál nem? Dr. Bakucz Tamás, a GasztroKlinika szakorvosa szerint fontos megérteni, hogy egyéb tényezők is kulcsszerepet játszanak abban, hogy egy genetikai hajlamból lesz- e betegség a későbbiekben. Ilyen környezeti tényező lehet a „nyugati” életstílus, elhízás, Crohn-betegség esetében a dohányzás. A különböző gyógyszerek szerepéről megoszlanak a vélemények. Az újabb adatok azonban egyre inkább alátámasztják, hogy a gyakori gyermekkori antibiotikumhasználat, a fogamzásgátlók és egyes gyulladáscsökkentők fokozhatják az IBD kialakulásának kockázatát. Megfigyelték, hogy az IBD gyakran együtt jár más betegségekkel is. Ilyenek például a reumás ízületi gyulladás (reumatoid arthritis), amely az ízületek fájdalmas gyulladását okozza, valamint a Bechterew-kór (ankilozáló spondylitis), amely a gerincet érinti. Emellett a pikkelysömör, a lisztérzékenység (cöliákia) is gyakran előfordul IBD-s betegeknél. Vagyis az eddigi kutatások eredményei azt igazolják, hogy a genetikai érintettség mellett számos egyéb tényező is kiemeleten fontos szerepet játszik a gyulladásos bélbetegség kialakulásában.
Mikor gyanakodjunk IBD-re?
A két betegséget endoszkópos és szövettani jellegzetességek alapján lehet elkülöníteni, az IBD tünetei közé tartozik a gyakori hasmenés, hasi fájdalom, fáradtság és véres széklet, de jelentkezhet fogyás és étvágytalanság is. Ezek a panaszok súlyosbodhatnak, ha nem kezelik őket időben. Ha valaki hasonló tüneteket tapasztal, és a családjában már előfordult IBD, különösen fontos, hogy mielőbb felkeressen egy szakorvost. A korai diagnózis és a megfelelő terápia javíthatja az életminőséget, csökkentheti a későbbi szövődmények és sebészeti beavatkozások esélyét – hangsúlyozza Dr. Bakucz Tamás, a GasztroKlinika szakorvosa.
(Forrás: GasztroKlinika)
Milyen esetekben gyanakodjon a vékonybél bakteriális túlburjánzására, azaz a SIBO-ra?
