Tartalomjegyzék
A gyomorfekély sokáig rejtve maradhat. Az érintettek mintegy hetven százalékánál egyáltalán nem jelentkeznek panaszok, vagy csak olyan enyhe tünetek, amelyeket könnyű félreérteni – például stressznek, zsíros, nehéz étel fogyasztásának vagy refluxnak tulajdonítják. Gyakran csak akkor derül fény a problémára, amikor a fekély már komoly bajt okoz: vérzést, hirtelen fellépő, erős hasi fájdalmat vagy más veszélyes szövődményt.
Mi okozza a gyomorfekélyt?
A gyomorfekély nem más, mint a gyomor belső falát borító nyálkahártya fájdalmas sebe, amelyet saját savja mart ki. Normális esetben ez a nyálkahártya védőpajzsként működik, megóvva a gyomrot a maró hatásoktól. De ha ez a védelem meggyengül, a sav áttöri a gátat, és lassan kikezdi a szöveteket – ez a fekélyképződés folyamata. A háttérben sokszor a világszerte elterjedt Helicobacter pylori nevű baktérium áll. Emellett a gyakran használt nem szteroid gyulladáscsökkentők – például az ibuprofen, az aszpirin vagy a diclofenac – is jelentősen növelik a kockázatot, mivel gyengítik a gyomor önvédelmét. A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a hosszan tartó stressz pedig csak tovább rontanak a helyzeten, csendben, de biztosan.
Kiknél fordul elő leggyakrabban a gyomorfekély?
Ahogy telnek az évek, nő a gyomorfekély esélye is – hívja fel a figyelmet Dr. Solymosi Attila. Bár a betegség bármely életkorban kialakulhat, a páciensek többsége 25 és 64 év közötti. Nemzetközi adatok szerint évente a lakosság 0,1–0,3 százalékánál jelentkezik új eset, ám Helicobacter pylori-fertőzötteknél ez az arány akár 1 százalék is lehet.
Becslések szerint hazánkban hozzávetőleg évente mintegy 40 ezer új beteget diagnosztizálnak gyomorfekéllyel, és a magyar lakosság körülbelül 15 százaléka érintett élete során. Bár az elmúlt évtizedekben csökkent a betegség gyakorisága – elsősorban a Helicobacter pylori visszaszorulása és a célzott antibiotikumos kezelések, vagyis a baktérium kiirtását célzó úgynevezett eradikációs terápiák bevezetése miatt –, az idősebb korosztályban továbbra is gyakoribb. Ennek oka elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek miatt alkalmazott véralvadásgátlók és vérlemezke-gátlók, valamint a fájdalomcsillapítók széles körű, tartós használata, amelyek hosszabb távon gyengítik a gyomor természetes védelmi rendszerét.
Mik a gyomorfekély tünetei?
A gyomorfekély leggyakoribb tünete a felső hasi fájdalom, amelyet a betegek körülbelül nyolcvan százaléka tapasztal. Ez a fájdalom leggyakrabban a gyomorszáj környékén (a szegycsont alatti területen) jelentkezik, de előfordulhat, hogy inkább a jobb vagy bal bordaív alá sugárzik. Gyomorfekély esetén a panaszok jellemzően étkezés után fokozódnak. A betegek gyakran számolnak be böfögésről, teltségérzetről, valamint arról, hogy a zsíros, nehéz ételeket nehezen tolerálják. Emellett gyakori a hányinger, és időnként hányás is előfordulhat. Ezek a jelek azonban könnyen összekeverhetők más emésztési problémákkal, ezért sok beteg későn jut el orvoshoz.
A gyomorfekély kezelése
A gyomorfekély legrettegettebb következménye a vérzés. Ez a betegek 15–20 százalékánál fordul elő, és gyakran ez az első látványos jele a betegségnek. Megnyilvánulhat vérhányásban – ami lehet élénkpiros vagy kávézacc-szerű –, illetve fekete, szurokszerű székletben. Súlyosabb esetben a beteg hirtelen gyengeséget, szédülést, vérnyomásesést tapasztal, ami nagyobb vérvesztésre utal. Ritkán a fekély átfúrja a gyomorfalat, ami hirtelen, heves hasi fájdalmat okoz, és azonnali életmentő műtétet tehet szükségessé.
A gasztroenterológus szerepe a gyomorfekély felismerésében
Fizikális és laboratóriumi vizsgálatok nem mindig adnak egyértelmű választ, de nagy szerepet játszanak más betegségek kizárásában, valamint a szövődmények – például vérszegénység vagy gyulladás – felismerésében.
A gyomorfekély diagnózisának felállításában az egyik legfontosabb eszköz a gyomortükrözés, vagyis az endoszkópos vizsgálat. A GasztroKlinika sebész-gasztroenetrológus szakorvosa szerint Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a gasztroenterológus szakorvos közvetlenül lássa a gyomor nyálkahártyáját, felismerje a fekély pontos helyét, méretét, esetleges vérzését, és szövettani mintát is vegyen belőle. A vizsgálat rövid ideig tart, fájdalommal nem jár, bár az eszköz lenyelése hányingert okozhat – ez helyi érzéstelenítéssel enyhíthető, és szükség esetén altatásban is elvégezhető.
A Helicobacter pylori fertőzés kimutatása szintén kulcsfontosságú. Erre invazív és non-invazív módszerek is rendelkezésre állnak. Az invazív eljárások – például a gyomortükrözés során vett minta szövettani vizsgálata – akár 90–95%-os megbízhatóságúak. A non-invazív tesztek közül a legelterjedtebb a GasztroKlinikán is elérhető kilégzési teszt, amely szintén több mint 90%-os pontossággal dolgozik.
A gyógyulás szempontjából kulcsfontosságú az életmódváltás. A dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a kiegyensúlyozott, kímélő étrend és a stressz csökkentése mind hozzájárulnak a panaszok enyhüléséhez és a kiújulás megelőzéséhez, rendszeres orvosi ellenőrzéssel hosszú távon is kordában tartható.
Dr. Solymosi Attila szerint a legtöbb gyomorfekély gyógyszerekkel eredményesen kezelhető és jól gyógyul. Műtétre csak ritkán van szükség – például akkor, ha a gyógyszerek nem hatnak, súlyos szövődmény (például vérzés vagy a gyomorfal kilyukadása) jelentkezik, vagy ha felmerül a gyanúja annak, hogy a fekély rosszindulatú elváltozás lehet, és ezt a vizsgálatokkal nem lehet teljes biztonsággal kizárni.
Minden szokatlan, visszatérő vagy erősödő gyomorpanaszt érdemes komolyan venni – mert a korai felismerés nemcsak a fájdalomtól, hanem akár az életveszélytől is megóvhat.
(Forrás: GasztroKlinika)
