Tartalomjegyzék
Bizonyos krónikus emésztőrendszeri betegségek – például lisztérzékenység, laktózintolerancia vagy gyulladásos bélbetegségek – esetén személyi adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény célja, hogy részben ellensúlyozza a betegséggel járó többletköltségeket. 2025-ben ez a kedvezmény havonta több mint 14 ezer forinttal csökkentheti a fizetendő személyi jövedelemadót.
Sokan csak évekkel a diagnózis felállítása után értesülnek arról, hogy bizonyos krónikus betegségek esetén adókedvezmény is igénybe vehető. Az emésztőrendszeri betegségek egy részét a jogszabály a személyi kedvezmény szempontjából úgynevezett súlyos fogyatékosságnak minősíti. A kedvezmény célja, hogy enyhítse azokat a többletterheket, amelyekkel ezek a betegségek együtt járnak – például a speciális étrend, a rendszeres orvosi vizsgálatok vagy a tartós kezelés költségeit.
A kedvezmény szabályait a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet melléklete tartalmazza azoknak a betegségeknek a listáját, amelyek fennállása esetén a személyi kedvezmény igénybe vehető. A jogosultságot minden esetben a szakorvos által megállapított diagnózis és az ahhoz tartozó BNO-kód alapján lehet megállapítani.
Az emésztőrendszeri betegségek közül a gyakorlatban leggyakrabban a cöliákia (lisztérzékenység), az intolerancia okozta felszívódási zavarok – például a laktózintolerancia –, valamint a gyulladásos bélbetegségek, így a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa esetén merül fel az adókedvezmény lehetősége.
Mennyi az adókedvezmény összege 2025-ben?
A személyi kedvezmény mértéke minden évben a minimálbérhez igazodik. A szabály szerint a kedvezmény alapja a minimálbér egyharmada, amely az adóalapot csökkenti. 2025-ben a minimálbér havi összege 290 800 forint, így ennek egyharmada 96 900 forint. Ez az az összeg, amellyel az adóalap csökkenthető. Mivel a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, a tényleges adómegtakarítás havonta 14 535 forint, ami éves szinten 174 420 forint kedvezményt jelenthet.
Milyen emésztőrendszeri betegségek esetén merül fel leggyakrabban az adókedvezmény?
| BNO-kód | Betegség |
|---|---|
| K900 | Cöliákia (lisztérzékenység) |
| K904 | Intolerancia okozta felszívódási zavar (pl. laktózintolerancia) |
| K50 | Crohn-betegség |
| K51 | Colitis ulcerosa |
| K908 | Egyéb felszívódási zavar |
A jogszabály további ritkább betegségeket és bizonyos műtét utáni állapotokat is felsorol, ezért minden esetben a szakorvosi diagnózis alapján dönthető el a jogosultság.
Hogyan lehet igényelni az adókedvezményt?
Hogyan lehet igényelni az adókedvezményt?
A kedvezmény igénybevételéhez minden esetben szakorvosi igazolásra van szükség, amely tartalmazza a diagnózist és annak BNO-kódját. Emésztőrendszeri betegségek esetén a diagnózist rendszerint gasztroenterológus szakorvos állítja fel. A kivizsgálás a panaszoktól függően különböző vizsgálatokból állhat. Lisztérzékenység esetén például laboratóriumi szerológiai vizsgálatok és gyakran endoszkópos mintavétel szükséges, laktózintolerancia gyanúja esetén H₂-kilégzési tesztet alkalmaznak, gyulladásos bélbetegségek esetén pedig endoszkópos és képalkotó vizsgálatok is indokoltak lehetnek.
Annak érdekében, hogy pontos diagnózis szülessen, első lépésként szakorvosi konzultációra érdemes bejelentkezni. A viziten a gasztroenterológus szakorvos a panaszok és tünetek alapján felállítja a szükséges diagnosztikai tervet, és megbeszéli Önnel, milyen vizsgálatokra lehet szükség, illetve hogyan kell felkészülni azokra. Ezt követően történik meg a javasolt vizsgálatok elvégzése.
A leletek ismeretében, egy következő kontrollvizsgálat során a szakorvos – amennyiben a diagnózis igazolja a jogszabályban szereplő betegségek valamelyikét – kiállíthatja az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást. Az igazolás kiállítására a konzultáció keretében kerül sor. Az adóvisszatérítéshez szükséges dokumentum a diagnosztikai vizsgálatok díján felül, külön térítési díj ellenében igényelhető, amelynek pontos összege az árlistában található.
A szakorvosi igazolás alapján a kedvezmény kétféleképpen érvényesíthető: a munkáltató a havi adóelőleg megállapításakor figyelembe veheti, vagy az érintett az éves személyi jövedelemadó-bevallásában érvényesítheti azt. Az igazolást nem kell benyújtani a NAV-hoz, azonban azt az adóbevallással együtt legalább öt évig meg kell őrizni.
Visszamenőleg is igényelhető a kedvezmény
Ha a betegséget korábban diagnosztizálták, de a kedvezményt eddig nem vették igénybe, az adóbevallás önellenőrzéssel módosítható. A személyi kedvezmény az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül, legfeljebb öt adóévre visszamenőleg is érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben jellemzően a 2021-es adóévig visszamenőleg módosítható az adóbevallás önellenőrzéssel. Ez jelentős összeget jelenthet: összesen akár több mint 690 000 forint adókedvezmény is visszaigényelhető lehet, ha a jogosultság minden évben fennállt és az érintett rendelkezik a szükséges szakorvosi igazolással.
| Év | Kedvezmény havi összege | Kedvezmény éves összege |
|---|---|---|
| 2018 | 6.900 Ft | 82.800 Ft |
| 2019 | 7.450 Ft | 89.400 Ft |
| 2020 | 8.050 Ft | 96.600 Ft |
| 2021 | 8.370 Ft | 100.440 Ft |
| 2022 | 10.000 Ft | 120.000 Ft |
| 2023 | 11.600 Ft | 139.200 Ft |
| 2024 | 13.335 Ft | 160.020 Ft |
| 2025 | 14.535 Ft | 174.420 Ft |
Laktózérzékenységre jár adókedvezmény?
Igen, bizonyos esetekben járhat. A laktózintolerancia az intolerancia okozta felszívódási zavarok közé tartozik, amelyek szerepelnek a jogszabályban felsorolt betegségek között. Amennyiben a diagnózist szakorvos állapítja meg, és az igazolás tartalmazza a megfelelő BNO-kódot, a személyi kedvezmény igénybe vehető.
Mikor érdemes kivizsgálást kérni?
Ha tartós emésztőrendszeri panaszok – például puffadás, hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés, étkezések utáni kellemetlen tünetek, megmagyarázhatatlan fogyás vagy tartós vashiány – jelentkeznek, érdemes gasztroenterológiai kivizsgálást kérni.
A pontos diagnózis nemcsak a megfelelő kezelés alapja lehet, hanem bizonyos esetekben az adókedvezmény igénybevételének feltétele is.
Jogszabályi háttér
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételéről
- NAV tájékoztató
A pontos diagnózis és a megfelelő szakmai tanácsadás segíthet abban, hogy az érintettek ne csak panaszaik okát értsék meg, hanem a számukra elérhető lehetőségekkel – így a jogszabály által biztosított adókedvezménnyel – is élni tudjanak.
(Forrás: GasztroKlinika)
