Felszívódási zavar – ezek a tünetek jelezhetik, hogy érintett vagy!

A felszívódási zavar (malabszorpció) azt jelenti, hogy az elfogyasztott ételekből származó tápanyagok nem megfelelően szívódnak fel, így a szervezet nem jut elegendő fehérjéhez, szénhidráthoz, zsírhoz, vitaminhoz vagy ásványi anyagokhoz. Normális emésztés során a táplálék az emésztőenzimek és az egészséges vékonybél-nyálkahártya segítségével bomlik le, majd a tápanyagok túlnyomó része a vékonybélen keresztül szívódik fel a véráramba. Malabszorpcióról beszélünk, ha ez a folyamat valamilyen okból sérül. Különösen a vékonybél betegségei okozhatnak ilyen problémát, hiszen a vékonybél felel a tápanyagok mintegy 80%-ának felszívódásáért.

A felszívódási zavar lehet átmeneti – pl. egy fertőzés után –, de ha tartósan fennáll, akkor súlyos hiányállapotokhoz vezethet. Miért fontos ezzel foglalkozni? Mert a tartós tápanyaghiány következményei szerteágazóak: érinthetik az emésztést, az energiatermelést, a testsúlyt, a növekedést és fejlődést, sőt a csontok, az idegrendszer és más szervek egészségét is. Fontos tudni, hogy a felszívódási zavar nem önálló betegség, hanem mindig valamilyen kiváltó ok következménye – ezért a sikeres kezelés alapja az alapbetegség felismerése és kezelése.

A felszívódási zavarok típusai

A felszívódási zavart többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik felosztás szerint globális vagy izolált (részleges) felszívódási zavart különböztetünk meg.

• Globális zavar esetén a vékonybél nagy része károsodik, a felszívófelület csökken, így szinte minden tápanyag felszívódása romlik. Ilyenkor általános alultápláltság és többféle hiányállapot alakul ki, melyet összetett tünetegyüttes jelez.
• Izolált (részleges) zavar ezzel szemben csak egyes tápanyagokat érint: például előfordulhat, hogy valaki csak a tejcukrot (laktózt) nem tudja megemészteni, vagy csak bizonyos vitaminokból alakul ki hiány. Ebben az esetben a panaszok specifikusak.

Egy másik csoportosítás szerint beszélhetünk makrotápanyagok (zsírok, fehérjék, szénhidrátok) és mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok) felszívódási zavaráról. Természetesen a kettő gyakran együtt jár, de érdemes ismerni, melyik tápanyag felszívódásának zavara milyen jellegzetes problémákat okoz.

Zsírok felszívódási zavara

Ha a zsírok nem szívódnak fel megfelelően, jellegzetes zsírszéklet alakul ki – ilyenkor a széklet bűzös, világos színű, zsíros fényű, és nehezen leöblíthető a WC-csésze. Gyakran jelentkeznek a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) hiánytünetei is.

• A vitamin hiánya látászavart okozhat,
• a D-vitamin hiánya csontritkuláshoz vezethet,
• a K-vitamin hiánya vérzékenységet idézhet elő,
• az E-vitaminé pedig idegrendszeri problémákat.

Fehérjék felszívódási zavara

A nem megfelelő fehérjefelszívódás izomtömeg-csökkenést okoz, valamint a bőr és a haj állapotának romlását (száraz bőr, hajhullás). Ha a fehérjék felszívódása elégtelen, a szervezet nem jut elegendő aminosavhoz, ezért a saját izomszövetét kezdi lebontani. Ez hosszú távon izomsorvadáshoz, immunrendszer gyengüléséhez, sebgyógyulási problémákhoz, ödémához, szervkárosodáshoz vezethet.

Szénhidrátok felszívódási zavara

Ha a cukrok és más szénhidrátok nem bomlanak le és nem szívódnak fel rendesen, a vastagbélben lévő baktériumok kezdik lebontani őket. Ennek következtében jelentős gázképződés, puffadás jön létre, és sürgető jellegű, vizes hasmenés jelentkezhet. Tipikus példa a laktóz lebontásának zavara (laktóz-intolerancia), amikor tejtermék fogyasztása után görcsös hasfájás, puffadás és hasmenés lép fel.

Vitaminok és ásványi anyagok felszívódási zavara

A vashiányos vérszegénység gyakran a felszívódási zavar első jele lehet – ilyenkor hiába eszik valaki eleget, a bél nem tudja megfelelően hasznosítani a bevitt tápanyagokat.

• B12-vitamin-hiány esetén súlyos vérszegénység és idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki,
• folsavhiány szintén vérszegénységhez vezethet,
• a kalcium és a D-vitamin felszívódási zavara csontritkulást okozhat,
• a magnéziumhiány izomgörcsöket idézhet elő,
• a C-vitamin hiánya pedig gyengült immunrendszerhez, lassabb sebgyógyuláshoz és fogínyvérzéshez vezethet.

A felszívódási zavar felismerését gyakran megnehezíti, hogy a hiányállapotok sokféle, látszólag egymástól független tünet formájában jelentkeznek. A betegek ezért kezdetben különböző panaszokkal más szakorvosokhoz fordulnak – például bőrgyógyászhoz bőrtünetek, vagy nőgyógyászhoz menstruációs zavarok miatt –, és csak később vetődik fel, hogy valamennyi jelenség hátterében egy közös ok, a felszívódási zavar (malabszorpció) állhat.

Milyen betegségek okozhatnak felszívódási zavart?

Számos betegség és állapot akadályozhatja, hogy a tápanyagok megfelelően lebomoljanak vagy felszívódjanak a bélből. A leggyakoribb okok általában a vékonybelet érintik. Az alábbiakban a legfontosabb kiváltó tényezőket foglaljuk össze.

• A lisztérzékenység (cöliákia) egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet a glutént tartalmazó ételekre (például búza, rozs, árpa) gyulladásos reakcióval válaszol. Ez károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, a bélbolyhok ellaposodnak, és a tápanyagok felszívódása jelentősen csökken. Kezeletlenül szinte minden tápanyag hiányához vezethet. Gyakran nem is emésztési panaszok, hanem vérszegénység, csontritkulás vagy meddőség hívja fel rá a figyelmet.
• A Crohn-betegség a bél egyes szakaszainak – leggyakrabban a vékonybél végének – krónikus gyulladását okozza. A gyulladt, heges bélszakaszokon a felszívódás romlik. A betegség gyakran jár véres hasmenéssel, hasi fájdalommal, csökkent étvággyal, fogyással, és gyermekeknél a fejlődés is elmaradhat.
• A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) akkor alakul ki, ha a vékonybélben túl sok főleg a vastagbélben előforduló baktérium szaporodik el. Ezek még azelőtt lebontják a tápanyagokat, hogy azok felszívódhatnának, ami emésztési zavarhoz és hiányállapothoz vezet. A kiváltó ok lehet lassú bélmozgás, szűkület, műtét utáni állapot vagy hosszan tartó savcsökkentő-használat. Tünetei: puffadás, hasi fájdalom, hasmenés.
• Enzimhiányok esetén a tápanyagok lebontása elégtelen. Például a laktóz-intolerancia a tejcukor lebontásáért felelős enzim (laktáz) hiányát jelenti, így tejtermékek fogyasztása után puffadás és hasmenés léphet fel. A hasnyálmirigy-elégtelenségben (pl. idült gyulladás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, hosszú ideje fennálló cukorbetegség, cisztás fibrózis miatt) nem termelődik elegendő enzim, így a fehérjék, zsírok és szénhidrátok nem emésztődnek megfelelően. Ritkábban a túlzott gyomorsavtermelés (pl. Zollinger–Ellison-szindróma) akadályozza az enzimek működését, különösen a zsírok lebontását.
• Az epesavak is fontos szerepet játszanak a zsírok emésztésében. Segítenek a zsírokat apró cseppekké bontani, hogy azok könnyebben felszívódjanak. Normál esetben az epesavak a májból az epeutakon keresztül a bélbe kerülnek, majd visszaszívódnak, és újrahasznosulnak. Ha ez a körforgás megszakad – például májbetegség, epeúti elzáródás vagy a bél egy szakaszának eltávolítása miatt –, a zsírok nem emésztődnek meg megfelelően. Ez epés hasmenéshez, zsírszéklethez és zsírban oldódó vitaminok hiányához vezethet.
• Fertőzések is okozhatnak felszívódási zavart, például a Giardia lamblia egy parazita, amely szennyezett vízzel terjed, a vékonybélben élősködik, tartós hasmenést, puffadást, hasi fájdalmat, fogyást okozhat. Gyakoribb fertőzések, mint a vírusos vagy bakteriális gyomorrontás, szintén átmeneti nyálkahártya-károsodást okozhatnak, ami néhány hét alatt rendeződhet. A Helicobacter pylori nevű baktérium pedig a gyomor nyálkahártyáját károsítja, csökkentve a B12-vitamin felszívódásához szükséges anyag termelődését – ez hosszabb távon vérszegénységhez vezethet.

Szinte bármilyen állapot, amely tartósan károsítja a vékonybelet, okozhat malabszorpciót. Ilyen lehet például bélrendszeri daganat (pl. limfóma), hosszan tartó hasi sugárkezelés vagy kiterjedt bélműtét. Ha a vékonybél nagy részét el kell távolítani, kialakulhat a rövidbél-szindróma, amikor a megmaradt bélszakasz már nem képes elegendő tápanyagot felszívni – ez a felszívódási zavar legsúlyosabb formája. A felszívódási zavarnak tehát sokféle oka lehet, ezért a pontos diagnózis felállításához alapos kivizsgálás szükséges.

Milyen tünetek utalhatnak felszívódási zavarra?

A felszívódási zavar tünetei attól függnek, hogy milyen tápanyag(ok) nem szívódnak fel megfelelően, és milyen súlyos a hiány. A panaszok sokfélék lehetnek, gyakran egyszerre több szervrendszert érintenek. Az alábbi tünetek keltik leggyakrabban a gyanút:

• Tartós hasmenés – laza, gyakori széklet, gyakran zsíros, bűzös (steatorrhoea), amit főként zsírfelszívódási zavar okoz.
• Hasi panaszok – puffadás, görcsök, gázképződés, főként étkezések után jelentkeznek.
• Fogyás, alultápláltság – a szervezet nem jut elég tápanyaghoz, így indokolatlan fogyás, izomvesztés, legyengült általános állapot is kialakulhat, még jó étvágy mellett is.
• Fáradékonyság, gyengeség – kalória- és vitaminhiány következtében a beteg gyakran erőtlen, kimerült, nehezen koncentrál.
• Vérszegénység (anémia) – a vas-, B 12 vitamin- vagy folsavhiány sápadtságot, szédülést, fejfájást, szapora szívverést és koncentrációzavart okozhat. Sokszor laborvizsgálat mutatja ki először.
• Vitaminhiány tünetei – az egyes vitaminok hiánya változatos panaszokat eredményez: izomgörcsök (magnézium- vagy kalciumhiány), repedezett szájzug, száraz bőr (vashiány, B-vitamin-hiány), kiütések, hajhullás, töredező körmök (pl. A-, B3-, C-vitamin-hiány).
• Menstruációs zavarok – nőknél a tartós tápanyaghiány és testsúlycsökkenés miatt kimaradhat vagy rendszertelenné válhat a menstruáció (amenorrhoea).
• Gyermekeknél fejlődési elmaradás – a növekedés lelassul, a testsúlygyarapodás elmaradhat, és a pubertás is késhet, ha a felszívódási zavar tartósan fennáll.
• Egyéb tünetek – súlyosabb esetben kialakulhat csontritkulás (D-vitamin- és kalciumhiány miatt), vérzékenység (K-vitamin-hiány), fehérjehiányos ödéma, vagy fokozott fertőzéshajlam a legyengült immunrendszer miatt.

Mivel ezek a tünetek sok más betegségben is előfordulhatnak, gyakori, hogy a betegek hosszabb ideig más szakorvosokhoz kerülnek (pl. nőgyógyászhoz, bőrgyógyászhoz, hematológushoz), mire felmerül a felszívódási zavar lehetősége. Ha azonban többféle panasz egyszerre jelentkezik, különösen tartós hasmenéssel, fogyással vagy hiánybetegségekkel együtt, érdemes mielőbb gasztroenterológushoz fordulni a kivizsgálás érdekében.

Miért fontos időben felismerni a felszívódási zavart?

A tartós tápanyaghiány súlyos szövődményekhez vezethet:

• Csontritkulás (kalcium- és D-vitamin-hiány miatt)
• Idegrendszeri károsodás (például tartós B12- B1-, B3- vitamin-hiány)
• Meddőség, menstruációs problémák
• Súlyos vérszegénység, ami rontja a mindennapi életminőséget

Gasztroenterológiai szakrendelés

Hogyan diagnosztizálható a felszívódási zavar?

Mivel a felsorolt tünetek más betegségekben is megjelenhetnek, sok beteg eleinte más szakorvoshoz (például nőgyógyászhoz, bőrgyógyászhoz vagy hematológushoz) fordul. Ha azonban több panasz együtt, huzamosabb ideig fennáll – különösen tartós hasmenés, fogyás és vitaminhiány tünetei –, mindenképpen gasztroenterológushoz kell fordulni. A gasztroenterológus célzott laborvizsgálatokkal, kilégzési tesztekkel, székletvizsgálattal, és szükség esetén endoszkópos vizsgálattal (például gyomor- vagy vastagbéltükrözés) állapítja meg, hogy valóban felszívódási zavarról van-e szó, és mi állhat a háttérben.

Hogyan kezelhető a felszívódási zavar?

A kezelés a háttérben álló ok célzott terápiájából áll, például gluténérzékenység esetén gluténmentes diéta bevezetése, hasnyálmirigy-elégtelenség esetén enzimpótlás, gyulladásos bélbetegségeknél gyulladáscsökkentő kezelés alkalmazása. A felszívódási zavar időben felismerve nagyon jól kezelhető, jelentősen javítva a betegek életminőségét és hosszú távú egészségi állapotát. Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, ne halogassa a kivizsgálást!

 (Forrás: Dr. Virág Alexandra, GasztroKlinika)