A gyulladásos bélbetegségek (IBD), például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), nem csupán az emésztőrendszert érintik, hanem a szervezet más részein is okozhatnak tüneteket. Azokat a panaszokat, amelyek nem az emésztőrendszerben, hanem a test más részein jelentkeznek, extraintesztinális tüneteknek nevezzük.
Az extraintesztinális tünetek igen gyakoriak gyulladásos bélbetegség esetén: az érintettek 25–50%-ánál legalább egyszer előfordulnak életük során. Szinte bármelyik szerv érintett lehet, de leggyakrabban az ízületekben, bőrön, szemekben, májban és epeutakban, vesékben, illetve a vérerekben jelenhetnek meg. Ezek a tünetek időnként súlyosabb problémákat okozhatnak, mint maga a bélbetegség, és ritkán akár életveszélyes állapotokhoz – például súlyos epeúti betegséghez vagy vérrögök kialakulásához – is vezethetnek.
Mi az oka a gyulladásos bélbetegség egyéb
szerveket érintő tün
A gyulladásos bélbetegségek „extraintesztinális tüneteinek” pontos oka még nem teljesen ismert, de úgy tűnik, hogy az immunrendszer tévesen idegenként azonosít olyan anyagokat más szervekben, amelyek hasonlítanak a bél saját összetevőire. Így gyulladás alakulhat ki a test más részein is. Emellett genetikai tényezők is szerepet játszhatnak: például a HLA-B27 nevű génváltozat gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek a gerinc körüli ízületei is begyulladnak. Más génvariációk, mint a HLA-B8 és DR3, összefüggésbe hozhatók egy ritkább betegséggel, az úgynevezett elsődleges szklerotizáló kolangitisszel. Ez egy olyan krónikus (elhúzódó) gyulladás, amely az epeutakat érinti – vagyis azokat a kis csöveket, amelyek az epét a májból a bélbe szállítják. A gyulladás miatt ezek az epeutak hegesedni kezdenek, beszűkülnek, és ez akadályozza az epe normális áramlását, ami hosszú távon májkárosodáshoz is vezethet.
A tapasztalatok szerint, ha valakinek egyszer már megjelent egy bélrendszeren kívüli tünete, akkor nagyobb az esélye annak, hogy később újabb hasonló panaszok is kialakulnak. Vannak olyan tünetek, amelyek szorosan összefüggnek a bélbetegség aktuális állapotával. Ilyen például az időszakosan jelentkező ízületi gyulladás, vagy a bőrön megjelenő, fájdalmas csomók (erythema nodosum). Ezek jellemzően akkor fordulnak elő, amikor a bélgyulladás is épp fellángol.
Ugyanakkor léteznek olyan tünetek is, amelyek a bélbetegség aktivitásától függetlenül jelentkezhetnek. Ilyen például a gerincet érintő ízületi gyulladás (spondylitis ankylopoetica), a szem belső részének gyulladása (uveitis), vagy a korábban már említett elsődleges szklerotizáló kolangitisz. Ezek a panaszok akkor is fennállhatnak vagy súlyosbodhatnak, amikor a bélrendszeri tünetek már enyhültek vagy szinte meg is szűntek.
Az ízületi tünetek és gyulladások
Az ízületi tünetek és gyulladások a leggyakoribb, nem a bélrendszert érintő panaszok a gyulladásos bélbetegségek (IBD) esetén. A betegek kb. 30–40%-ánál jelentkezik valamilyen ízületi panasz az élete során, így ez a legelterjedtebb extraintesztinális tünet. Az ízületi gyulladásnak többféle formája ismert.
- Perifériás ízületi gyulladás
A perifériás ízületi gyulladás az IBD-hez (gyulladásos bélbetegséghez) kapcsolódó olyan panasz, amely főként a nagyobb végtagízületeket érinti – például a térdet, bokát, csuklót vagy könyököt. Ez a típus jellemzően aszimmetrikusan jelentkezik, vagyis általában csak az egyik oldalon okoz panaszokat. Ezek a gyulladások leggyakrabban azoknál fordulnak elő, akiknél a bélbetegség főként a vastagbelet érinti.
Egyszerre legfeljebb hat ízület szokott érintett lenni, és ezek fájdalmasan megduzzadhatnak. A gyulladás hirtelen, hevesen (akutan) kezdődhet, de szerencsére sok esetben néhány héten belül magától is lecseng. Ez a fajta ízületi gyulladás szorosan követi a bélbetegség alakulását: amikor a bélgyulladás fellángol, az ízületi panaszok is erősödnek, ha viszont a bél állapota javul, az ízületi tünetek is enyhülnek. Emiatt az orvosi szakirodalomban ezt a formát „I. típusú perifériás arthritisnek” nevezik.
- Sokízületi (polyartrikuláris) gyulladás
A gyulladásos bélbetegségekhez ritkábban társulhat egy olyan ízületi gyulladás, amely egyszerre több – általában hatnál is több – kisízületet érint, főként a kéz- és lábujjakon. Ez a típus szimmetrikusan, vagyis mindkét oldalon jelentkezik, és az orvosok „II. típusú perifériás arthritisnek” nevezik. Fontos tudni, hogy ez a fajta ízületi gyulladás nem feltétlenül követi a bélbetegség állapotát – előfordulhat, hogy akkor is jelen van vagy épp súlyosbodik, amikor a bélrendszeri tünetek enyhék vagy egyáltalán nem jelentkeznek. Sőt, olyan esetek is előfordulnak, amikor ez a típusú ízületi gyulladás már évekkel azelőtt megjelenik, mielőtt maga a bélbetegség diagnózisa megszületne. Jó hír, hogy ezekben a perifériás ízületi gyulladásokban ritkán alakul ki maradandó károsodás, különösen akkor, ha időben felismerik és kezelik a gyulladást.
Előfordulhat még az ínak tapadási pontjainak fájdalmas gyulladása (amit enthesitisnek hívnak), vagy az ujjak egyesével történő, kolbászujjszerű megduzzadása (dactylitis), amelyek mind az úgynevezett spondylarthritis-spektrum betegségeihez tartoznak – ez egy gyűjtőfogalom, amelybe több, a gerincet és ízületeket érintő gyulladásos betegség is beletartozik.
- Gerincet érintő (axiális) ízületi gyulladás
A gerincet érintő ízületi gyulladások – úgynevezett axiális ízületi panaszok – ritkábban fordulnak elő gyulladásos bélbetegség (IBD) esetén, mint a végtagízületeket érintő gyulladások. Ilyen panasz például a keresztcsonti ízület gyulladása (sacroileitis), amely akár a betegek egynegyedénél is kimutatható képalkotó vizsgálattal (például MRI segítségével), bár sok esetben nem okoz érezhető tüneteket.
Ennek a gyulladásnak egy súlyosabb formája a Bechterew-kór (spondylitis ankylopoetica), amely a betegek körülbelül 2–5%-át érinti. Ez a betegség leggyakrabban fiatal férfiaknál jelentkezik, és jellemző tünete a deréktáji merevség, valamint a nyugalomban, például éjszaka vagy reggel fokozódó hátfájás. Előrehaladott esetben akár a gerincoszlop fokozatos elmerevedéséhez is vezethet.
Fontos különbség, hogy ez a fajta gerincgyulladás nem függ össze közvetlenül a bélbetegség aktivitásával – vagyis akkor is fennállhat vagy rosszabbodhat, amikor a bélpanaszok éppen enyhültek vagy szünetelnek. Kialakulásában öröklött tényezők is szerepet játszhatnak, különösen a HLA-B27 nevű gén jelenléte gyakori az érintetteknél.
Az axiális ízületi gyulladás külön reumatológiai kezelést igényelhet, például gyógytornát, gyulladáscsökkentő gyógyszereket vagy biológiai terápiát, mivel a bélbetegség szokásos kezelése önmagában nem mindig elegendő.
Bőrtünetek gyulladásos bélbetegség esetén
A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők körülbelül 15–20%-ánál valamilyen bőrtünet is megjelenhet a betegség lefolyása során. Ezek egy része közvetlenül összefügg a bélgyulladás aktivitásával, mások viszont inkább az immunrendszer általános zavarából vagy az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaiból adódnak.
- Csomós bőrgyulladás (erythema nodosum)
A csomós bőrgyulladás az IBD-s betegek körülbelül 2–10%-ánál fordul elő. Ez a bőrtünet fájdalmas, vörös, duzzadt csomókként jelentkezik, leggyakrabban a lábszár elülső részén. Általában a bélbetegség fellángolásával egy időben jelenik meg, és a gyulladásos folyamatok csillapodásával rendszerint el is múlik. Jó hír, hogy ezek a csomók általában nem hagynak maradandó nyomot.
- Fekélyes bőrgyulladás (pyoderma gangraenosum)
Ez a ritkább, de súlyosabb bőrtünet az IBD-ben szenvedők körülbelül 0,5–2%-át érinti. Kezdetben fájdalmas, gennyes hólyagok vagy pattanásszerű elváltozások jelennek meg a bőrön, amelyek idővel mély, nehezen gyógyuló fekélyekké alakulnak. Leggyakrabban a lábszáron fordulnak elő, de test szerte bárhol megjelenhetnek, főleg sérülések vagy műtéti hegek körül (ezt a jelenséget pathergiának nevezik). Fontos tudni, hogy bár gennyesek, nem fertőzés okozza őket, ezért nem bakteriális eredetű fekélyként kell kezelni. Terápiájában immunrendszert gátló szerekre – például szteroidokra vagy biológiai gyógyszerekre – van szükség. A bélgyulladás eredményes kezelése gyakran segíti a bőrtünetek javulását is.
- Szájban jelentkező fekélyek (afták)
A Crohn-betegségben gyakori panasz az apró, fájdalmas fekélyek megjelenése a száj nyálkahártyáján. Ezek az afták főként a betegség aktív szakaszában fordulnak elő, és kellemetlen égő, csípő érzéssel járnak. Kezelésükre helyileg alkalmazható, szteroid tartalmú öblögetők vagy ecsetelők szolgálnak, amelyek enyhítik a fájdalmat és gyorsítják a gyógyulást.
- Akut lázas bőrgyulladás (Sweet-szindróma)
A Sweet-szindróma egy ritka, de jellegzetes bőrreakció, amely lázzal, valamint fájdalmas, vörös, kiemelkedő bőrfoltok megjelenésével jár. Gyakran társul hozzá ízületi fájdalom és kötőhártya-gyulladás is. Ez a tünet általában összefügg a bélbetegség aktív szakaszával, és jól reagál belsőleg szedett szteroid kezelésre.
- Végbéltáji bőrtünetek Crohn-betegségben
A Crohn-betegségre jellemzők lehetnek a végbélnyílás környékén jelentkező elváltozások is, amelyek bár anatómiailag közvetlenül a bélhez kapcsolódnak, mégis fontos külön megemlíteni őket, mivel jelentősen rontják a betegek életminőségét. Ide tartoznak a bőrfüggelékek (ún. skin tagek), a fájdalmas végbélrepedések (fissurák), illetve a sipolyok (fistulák). A sipolyok a Crohn-betegek körülbelül egyharmadánál alakulnak ki, és gyakran összetett, nehezen kezelhető problémát jelentenek. Ezeket a tüneteket nem tekintjük klasszikus bélrendszeren kívüli szövődményeknek, inkább a Crohn-betegség közvetlen következményeinek számítanak. Kezelésük sok esetben gyógyszeres és sebészi beavatkozást is igényel, és szorosan függ a bélgyulladás aktuális állapotától.
Szemészeti tünetek gyulladásos bélbetegségben
A gyulladásos bélbetegségekben (IBD), például Crohn-betegségben vagy colitis ulcerosában szenvedők körülbelül 5–10%-ánál jelentkezhet valamilyen szemészeti probléma. Ez azt jelenti, hogy a szem – a bőr és az ízületek után – a harmadik leggyakrabban érintett terület a betegség során. A tünetek változatosak lehetnek: vannak enyhébb, maguktól is javuló elváltozások, de előfordulhatnak olyan súlyos gyulladások is, amelyek azonnali szemészeti beavatkozást igényelnek a látás megőrzése érdekében.
- Felszíni ínhártya-gyulladás (episcleritis)
Az episcleritis a leggyakoribb és legenyhébb szemészeti tünet IBD-ben. Általában enyhe szemvörösséget, égő vagy szúró érzést okoz, de komoly fájdalommal nem jár. Legtöbbször akkor jelenik meg, amikor a bélgyulladás is aktív szakaszban van. Ha a bélpanaszok javulnak, az episcleritis tünetei is gyorsan enyhülnek. Ritkán okoz maradandó látáskárosodást, de az orvosi vizsgálat ennek ellenére is javasolt.
- Mélyebb ínhártya-gyulladás (scleritis)
A scleritis már a szem mélyebb rétegeit érinti, és jóval komolyabb panaszokat okozhat, mint az episcleritis. Jellemző tünete az erős szemfájdalom, nyomásérzékenység, és bizonyos esetekben látásromlás is felléphet. Ez a típusú gyulladás is gyakran együtt jár az IBD aktivitásával. Kezeletlenül a szem belső szöveteiben is károsodást okozhat, ezért nagyon fontos, hogy a tünetek megjelenésekor a beteg mielőbb szemészhez kerüljön.
- A szem középső rétegének gyulladása (uveitis)
Az uveitis az egyik legsúlyosabb szemészeti szövődmény gyulladásos bélbetegségben. Tünetei közé tartozik a vörös, fájdalmas szem, a látás elhomályosodása, valamint a fényérzékenység. Fontos tudni, hogy ez a gyulladás nem mindig kapcsolódik a bélbetegség aktuális állapotához, és előfordulhat, hogy már az IBD diagnózisa előtt is jelentkezik.
Az uveitis gyors kezelést igényel: szemész szakorvos által felírt gyulladáscsökkentő szemcseppekre vagy belsőleg szedett gyógyszerekre (pl. szteroidokra vagy biológiai terápiára) van szükség. Kezelés nélkül súlyos esetekben akár maradandó látáskárosodást is okozhat.
- Ritkább szemészeti tünetek
A gyakoribb gyulladásokon túl ritkábban más típusú szembetegségek is megjelenhetnek IBD kapcsán. Ezek jellemzően enyhébbek, de figyelmet igényelnek.
- Felszíni szaruhártya-károsodás (keratopathia): a keratopathia a szaruhártya felszínének enyhébb elváltozása. Tünetei közé tartozik a szemszárazság, irritáció, égő érzés, homályos látás. IBD esetén ritkán fordul elő, és leginkább a szem felszíni rétegét érinti. Kezelése általában műkönnyel, szemkenőcsökkel vagy helyi gyulladáscsökkentő szerekkel történik.
- Száraz szem szindróma: ez a tünet főként akkor alakulhat ki, ha az IBD súlyos formája miatt a szervezet nem tud elegendő A-vitamint felszívni – például, ha a vékonybél is érintett. Az A-vitamin hiánya szembetűnően kiszáradt, irritált szemekhez vezethet. Ebben az esetben a kiváltó ok kezelése mellett a száraz szem tüneteit is enyhíteni kell, például műkönnyekkel.
A gyulladásos bélbetegséghez kapcsolódó szemészeti tünetek legtöbbje jól kezelhető, különösen akkor, ha időben felismerik. A legenyhébb formák maguktól is visszahúzódhatnak, ha a bélgyulladás enyhül, de súlyosabb gyulladások – különösen az uveitis és a scleritis – sürgős szemészeti beavatkozást igényelnek. Kezelés hiányában ezek a kórképek maradandó látásromláshoz vezethetnek, ezért a szem tüneteinek jelentkezésekor mindig érdemes orvoshoz fordulni, még akkor is, ha a panasz kezdetben enyhének tűnik.
Az extraintesztinális tünetek felismerése és kezelése
Az extraintesztinális tünetek az IBD szerves részét képezhetik, és gyakran megelőzhetik vagy kísérhetik a bélrendszeri panaszokat. Mivel ezek a tünetek sokféle szervrendszert érinthetnek – a mozgásszervrendszertől kezdve a bőrön és szemen át egészen a végbél körüli területekig –, fontos, hogy a betegellátás során ne csak a bélgyulladásra koncentráljunk. A korai felismerés kulcsfontosságú: ha az extraintesztinális tüneteket időben észlelik és megfelelően kezelik, jelentősen javítható a betegek életminősége, és megelőzhetők a szövődmények. Ezért az IBD-s betegek gondozása multidiszciplináris megközelítést igényel, amelyben gasztroenterológus mellett reumatológus, szemész, bőrgyógyász és más szakterületek képviselői is részt vesznek.
A cél nemcsak a bélgyulladás kontrollálása, hanem a szervezet egészére kiterjedő hatások figyelembevétele is, hiszen csak így biztosítható a teljes értékű, hosszú távon is fenntartható kezelés és életminőség.
Szerző: Dr. Szász Norbert, a GasztroKlinika vezető belgyógyász-gasztroenterológus főorvosa
Colitis ulcerosa – tünetek, kezelés és élet a diagnózis után
