A mikroszkópos colitis a gyulladásos bélbetegségek kevésbé ismert formája, amely elsősorban vízszerű, nem véres hasmenéssel jelentkezik – különösen idősebb korban. Neve arra utal, hogy az elváltozások szabad szemmel nem láthatók, csak mikroszkópos vizsgálattal mutathatók ki. Bár jóindulatú betegségről van szó, kezeletlenül jelentősen ronthatja az életminőséget. A pontos diagnózis és a megfelelő kezelés segít a tünetek gyors enyhítésében és a hosszú távú tünetmentesség elérésében.
Mi történik a bélben mikroszkópos colitis esetén?
A mikroszkópos colitis egy olyan vastagbelet érintő, krónikus gyulladásos bélbetegség, amely a nevéből adódóan nem látható a szokásos endoszkópos vizsgálatok során. A vastagbél nyálkahártyája ilyenkor épnek tűnhet, miközben a gyulladás csak szövettani mintavétel és mikroszkópos elemzés során igazolható. A betegség két fő altípusa ismert: a limfocitás colitis, amelyben a nyálkahártyában túl sok gyulladásos limfocita található, és a kollagén colitis, ahol a nyálkahártya alatti kollagénréteg megvastagodása figyelhető meg. A betegség leggyakrabban 60 év feletti nőknél fordul elő, de más korcsoportokban is előfordulhat.
Mi okozhatja a mikroszkópos colitist?
A betegség kiváltó oka pontosan nem ismert, de feltételezhetően autoimmun eredetű folyamatok játszanak szerepet a kialakulásában. Emellett bizonyos gyógyszerek is hozzájárulhatnak a megjelenéséhez. Ilyenek lehetnek például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), a gyomorsav-termelődést gátló protonpumpagátlók (PPI-k), valamint egyes antidepresszánsok, például a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k). A gyógyszerszedési előzmények alapos áttekintése ezért minden esetben indokolt.
Milyen tünetek jellemzőek a mikroszkópos colitisre?
A mikroszkópos colitis vezető tünete a tartós, nem véres, vizes hasmenés, amely naponta többször is jelentkezhet, és gyakran nehezen kontrollálható. A székelési inger sürgető, és előfordulhat, hogy a beteg nem tudja időben elérni a mellékhelyiséget. Súlyosabb esetben széklet-inkontinencia is kialakulhat, vagyis a széklet visszatartása akaratlanul is sikertelenné válhat. A panaszok akár éjszaka is jelentkezhetnek, ami tovább rontja az életminőséget. A folyamatos hasmenés következtében jelentkezhet hasi diszkomfort, fáradtság, testsúlycsökkenés és kiszáradás is. Mivel ezek a tünetek nem specifikusak, gyakran tévesen irritábilis bél szindrómaként (IBS) diagnosztizálják a betegséget, és csak szövettani vizsgálat után derül ki a valódi ok.
Sok esetben a háziorvos – teljesen érthetően – először fertőzésre, ételintoleranciára vagy funkcionális bélproblémára gondol, hiszen a széklet nem véres, a vastagbél pedig épnek tűnik. Amikor ezek kizárásra kerülnek, de a panaszok továbbra is fennállnak, fontos, hogy gasztroenterológushoz forduljon, hiszen egy speciális, de jól kezelhető gyulladásos bélbetegségről lehet szó. A mielőbbi diagnózis jelentősen javíthatja a beteg életminőségét.
Hogyan történik a mikroszkópos colitis diagnózisa?
A diagnózis alapja a kolonoszkópia során végzett szövettani mintavétel. Endoszkóposan a vastagbél nyálkahártyája általában normális megjelenésű, de a mikroszkópos vizsgálat során jól láthatók a jellegzetes elváltozások. Limfocitás colitis esetén a bélhámsejtek között megnövekedett számú limfocita látható, kollagén colitis esetén pedig a nyálkahártya alatt megvastagodott kollagénréteg figyelhető meg. A székletből történő kalprotektin-vizsgálat is utalhat a bél gyulladásos állapotára: a kalprotektin egy olyan fehérje, amely gyulladás során nagy mennyiségben kerül a székletbe. Emelkedett értéke alátámaszthatja a gyulladásos eredetet, de nem elegendő önmagában a diagnózishoz. A szedett gyógyszerek listája is fontos támpontot adhat: ha a tünetek bizonyos gyógyszerek szedésével függnek össze, ezek elhagyása önmagában is javulást hozhat.
Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
A mikroszkópos colitis kezelése a legtöbb esetben gyors javulást hoz, és jól kézben tartható. Az elsőként alkalmazott gyógyszer általában egy olyan gyulladáscsökkentő hatóanyag, amely helyileg, a vastagbélben fejti ki hatását. Ezt a gyógyszert általában 6–8 héten keresztül, napi rendszerességgel kell szedni. A betegek többsége már az első egy-két hétben észrevehető enyhülést tapasztal a tünetekben. Ha a panaszok később visszatérnek, alacsonyabb adagú, fenntartó kezelésre is szükség lehet.
Enyhébb tünetek esetén szóba jöhet tüneti kezelés is, például hasfogó hatóanyagok alkalmazása, de ezeket csak orvosi javaslatra, rövid ideig és körültekintéssel ajánlott használni. Amennyiben a hasmenés epés eredetű, speciális epemegkötő kezelés is hatásos lehet. Egyes, enyhén gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmazó készítmények szintén segíthetnek átmeneti panaszok enyhítésében.
Ha a betegség nem reagál megfelelően a fenti kezelésekre, ritkább esetekben szükség lehet az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszerekre, különösen akkor, ha a mikroszkópos colitis más autoimmun betegségekkel együtt jelentkezik. Biológiai terápiát csak indokolt, súlyos esetben alkalmaznak. Jó hír, hogy műtétre mikroszkópos colitis esetén nincs szükség – megfelelő gyógyszeres kezeléssel a tünetek többsége jól kordában tartható.
Miben segíthet az életmódváltás?
A gyógyszeres kezelés mellett az életmódra is érdemes odafigyelni. Ha lehet, kerülni kell azokat a gyógyszereket, amelyek a betegség kiváltásában szerepet játszhatnak – ilyenek például az NSAID-ok, a protonpumpagátlók vagy bizonyos antidepresszánsok. A dohányzás is egyértelmű rizikófaktor, ezért erősen ajánlott a leszokás. Diéta szempontjából kerülni kell a laktózt, valamint a zsíros, fűszeres, hasmenést fokozó ételeket. Nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel és az elektrolitpótlás, különösen gyakori, híg széklet esetén. A tartós hasmenés növeli a kiszáradás, a vesekövesség vagy az aranyér kialakulásának kockázatát – ezeket megelőzni sokszor elegendő bőséges folyadékbevitellel és megfelelő tüneti kezeléssel. Mivel a stressz is hozzájárulhat a tünetek súlyosbodásához, javasolt stresszkezelési technikák bevezetése, szükség esetén pszichológus segítségének igénybevétele.
Mire számíthat a betegség lefolyása során?
A mikroszkópos colitis jóindulatú betegség, amely nem vezet daganathoz vagy bélfekélyhez. A legtöbb esetben jól reagál a kezelésre, és megfelelő terápiával gyorsan enyhülnek a panaszok. Ugyanakkor kezeletlenül tartós tüneteket okozhat, és jelentősen befolyásolhatja a mindennapokat. A cél tehát nemcsak a panaszok csökkentése, hanem a beteg életminőségének helyreállítása – ami a pontos diagnózison, a megfelelő terápián és a tudatos együttműködésen alapul.
(Forrás: GasztroKlinika)
