Az áteresztő bél szindróma nem „kilyukadt belet” jelent, hanem azt, hogy a bél védőszűrője lazábbá válik, így idegen anyagok is átjuthatnak a vérbe. Ez gyulladást és számos betegséget okozhat. A GasztroKlinika orvos-szakmai vezetője, dr. Juhász Márk gasztroenterológus főorvos segít eligazodni a tünetek mögött.
Mi az áteresztő bél, és miért fontos róla beszélni?
Sok beteg keresi fel a GasztroKlinikát puffadás, fáradtság, visszatérő hasi fájdalmak vagy bőrön megjelenő kiütések miatt. Az interneten ezekre a tünetekre rákeresve egyre gyakrabban találkozhatunk az „áteresztő bél szindróma” kifejezéssel. De mit is jelent pontosan ez a sokat emlegetett, mégis gyakran félreértett jelenség? Ahogy dr. Juhász Márk, a GasztroKlinika orvosszakmai vezetője és gasztroenterológus főorvosa hangsúlyozza: nem önálló, hivatalosan elismert betegségről van szó, hanem egy olyan állapotról, amely a bélfal működésének zavarához kapcsolódik.
Hogyan működik a bél védőszűrője?
A bélfal nem egyszerűen egy cső belső burkolata, hanem egy rendkívül kifinomult szűrőrendszer. Normál esetben biztosítja, hogy a hasznos tápanyagok felszívódjanak, a káros anyagok és kórokozók viszont ne jussanak át a véráramba. Ezt a védelmet több réteg együttese biztosítja: a bélflóra jótékony baktériumai, a nyákréteg, az egyrétegű hámsejtek, az immunrendszer védősejtjei és az erek fala. Ha ez az összhang megbomlik, és a sejtek közötti szoros kapcsolatok meglazulnak, a bélfal áteresztőbbé válik. Ez nem azt jelenti, hogy a bél „kilyukad”, ahogy sokan tévesen hiszik, hanem azt, hogy olyan anyagok is átjutnak a vérbe, amelyeknek normális körülmények között kívül kellene maradniuk.
Mitől válhat áteresztővé a bélfal?
Dr. Juhász Márk szerint sok apró tényező együtt vezethet oda, hogy a bélfal védőműködése sérül. A nyugati típusú, rostszegény és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, a túlzott cukorbevitel, a mesterséges édesítőszerek és az alkohol mind hozzájárulhatnak. Hasonló hatással lehetnek a fertőzések és gyulladások, a tartós stressz, valamint egyes gyógyszerek, például az antibiotikumok, a savcsökkentők vagy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők. A környezeti terhelés – például növényvédő szerek és nehézfémek – szintén ronthatják a bélfal működését.
Milyen betegségekkel hozható összefüggésbe az áteresztő bél szindróma?
A fokozott béláteresztést számos betegség kapcsán vizsgálták. Az emésztőrendszeri kórképek közül a lisztérzékenység, a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa és az irritábilis bél szindróma (IBS) esetében különösen sok adat támasztja alá a kapcsolatot. Emellett az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a zsírmáj kialakulásában is szerepet játszhat. Az immunrendszer működésére gyakorolt hatása miatt bőrbetegségek, például ekcéma, illetve egyes ízületi gyulladások hátterében is kimutatható. A kutatások az idegrendszeri tünetekkel, például fejfájással, fáradtsággal, hangulati zavarokkal is kapcsolatba hozták, bár itt az ok-okozati összefüggés még nem teljesen tisztázott.
Hogyan lehet vizsgálni a bél áteresztőképességét?
A diagnosztika jelenleg korlátozott. Létezik például a laktulóz–mannitol teszt, amely a bélfalon való átjutás képességét vizsgálja, illetve bizonyos vérben mérhető fehérjék – mint a zonulin vagy az I-FABP – utalhatnak a bélhám állapotára. Ugyanakkor Dr. Juhász Márk hangsúlyozza: önmagukban ezek a vizsgálatok nem elegendőek a diagnózishoz, mindig a tünetek és más vizsgálati eredmények összefüggésében kell értelmezni őket.
Mit tehetünk a mindennapokban a bélrendszerünk egészségéért? A GasztroKlinika orvosszakmai vezetőjének tapasztalatai szerint sajnos nincs egy mindenre választ adó megoldás. A bélfal védelmének megőrzésében a mindennapi életmódnak van a legnagyobb szerepe. A mediterrán étrend (zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, hal, olajos magvak), a rendszeres mozgás (napi séta, kerékpár, úszás), a stresszcsökkentés (relaxáció, jóga, alvásrutin) és a gyógyszerek indokolt használata mind kulcsfontosságú. Bizonyos kiegészítők – például prebiotikumok, probiotikumok, butirát, glutamin vagy cink – szintén támogathatják a bélfalat, de alkalmazásukról mindig orvossal érdemes egyeztetni.
Mikor érdemes gasztroenterológushoz fordulni áteresztő bél szindróma gyanúja esetén?
Vagyis az áteresztő bél szindróma nem önálló betegség, hanem egy állapot, amelyben a bélfal szűrőfunkciója sérül, és így több idegen anyag juthat át a véráramba.
A GasztroKlinika főorvosa azt javasolja, hogy mindenképpen forduljon gasztroenterológushoz, ha valaki az alábbiakat tapasztalja:
- tartós hasi fájdalom
- indokolatlan fogyás
- vér a székletben
- vashiány
- elhúzódó bőrpanaszok
- elhúzódó ízületi panaszok
Dr. Juhász Márk hangsúlyozza: az „áteresztő bél szindróma” kifejezés sokszor leegyszerűsítő, ugyanakkor a jelenség mögött valós problémák állhatnak. Ezek azonosításához és a megfelelő kezelés megtalálásához személyre szabott vizsgálatokra és gondozásra van szükség. Ezek feltárásához és a megfelelő terápia meghatározásához személyre szabott diagnosztikai vizsgálatok és célzott gondozás szükséges.
Bár az állapot számos betegséghez hozzájárulhat, nem ad magyarázatot minden tünetre. Ami biztosan segíthet: a kiegyensúlyozott, rostban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás, a stressz csökkentése, valamint a GasztroKlinika szakembereinek iránymutatása. Dr. Juhász Márk és a GasztroKlinika kollégái segítenek a pontos diagnózis felállításában és a legmegfelelőbb kezelés kiválasztásában, hogy pácienseik hosszú távon is megőrizhessék bélrendszerük egészségét. A csapatban dietetikus, klinikai szakgyógyszerész, gasztroenterológusok és pszichológusok dolgoznak együtt a komplex ellátás érdekében.
(Forrás: GasztroKlinika)
