Székrekedés – okok, kezelési lehetőségek és megelőzés

Mi pontosan a székrekedés?

Székrekedésről (konstipációról) akkor beszélünk, ha hetente háromnál kevesebbszer van székletürítés, vagy az ürítés erőlködéssel jár, a széklet kemény, nehezen távozik, esetleg úgy érzi, hogy a végbél nem ürült ki teljesen. A székrekedés nemcsak kellemetlen, hanem értékeronthatja az életminőséget is. Bár gyakori jelenség, általában életmódbeli váltásokkal orvosolható.

Mi állhat a székrekedés hátterében?

A székrekedés hátterében több tényező állhat. Gyakran az életmódunk – például a rostszegény étrend, elégtelen folyadékbevitel vagy a mozgáshiány – okozza a problémát. gyógyszer bizonyos gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok, nyomáscsökkentők) mellékhatásként is jelentkezhet székrekedés. Egyes betegségek, például pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség vagy Parkinson-kór ugyancsak lassíthatják a bélmozgást. Terhesség, idős kor vagy idegrendszeri elváltozások szintén székrekedésre hajlamosíthatnak.

Étrendi tanácsok székrekedés ellen

A székrekedés kezelésének alapja az étrendrendezése. A napi rostbevitel növelése az egyik legfontosabb lépés: ajánlott naponta 25–30 gramm rost elfogyasztása zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák használható. Kiváló rostforrás például az alma, a körte, a szilva, a hüvelyesek, valamint a zab és a lenmag. A rostbevitel növelésével együtt lényeges, hogy elegendő mennyiségot (legálisabb napi 1,5–2 liter vizet vagy gyógyteát) fogyasszon, mert a rostok csak így tudja kifejteni hatását. Érdemes kerülni a finomított szénhidrátokat (péksütemény, fehér kenyér, fehér rizs), a túlzott sajtfogyasztást, valamint a zsíros és olajban sült ételeket, mivel ezek lassítják a bélmozgást és elősegítik a székrekedés kialakulását.

Életmódbeli változtatások a rendszeres székletért

A fizikai aktivitás serkenti a bélműködést, ezért rendszeres testmozgással javítható az emésztőrendszer állapota. Már napi 20–30 perc séta, biciklizés vagy könnyed torna is kedvezően hat a bélműködésre. Fontos, hogy amikor székelési ingert érez, ne halogassa a WC-használatot, mivel ez ronthatja a panaszokat. Ajánlott egy rendszeres napi rutin kialakítása, például reggel, reggeli után – ez segíti a bél természetes ritmusának helyreállítását. A stressz kezelése szintén fontos szerepet játszik, hiszen a tartós stressz vagy szorongás gyakran okoz emésztési problémákat.

Gyógyszeres kezelés és további orvosi lehetőségek

Az étrendi és életmódbeli változtatások önmagukban nem elegendőek, gyógyszeres segítségre lehet szükség. A leggyakrabban alkalmazott készítmények a rosttartalmú hashajtók, amelyek vizet kötnek meg a bélben és lágyítják a székletet. Ezek kíméletesen hatnak, és hosszabb ideig is használhatók. Az ozmotikus hashajtók többször laktulóz- vagy glicerintartalmú készítmények) vizet vonzanak a vastagbélbe, így puhítva a székletet. Komolyabb esetekben stimuláló hashajtók (gyakori szenna- vagy biszakodil-tartalmú gyógyszerek) is szóba jöhetnek, ám ezek tartós alkalmazása nem javasolt. Egyéb lehetőségek közé tartozhat a beöntés, a végbélkúpok használata, illetve speciális esetekben biofeedback-terápia is, amely során megtanulható a medencefené

k izmainak helyes használata, ezek a székletürítést.

Milyen az egészséges széklet?

Az egészséges széklet barna színű, formált, lágy állagú, és fájdalommentesen üríthető. Az optimális székletürítési gyakoriság egyénenként változhat: napi háromszori és heti háromszori ürítés között normálisnak. A Bristol-székletskála szerint az egészséges széklet a 3-as vagy 4-es típusba tartozik (kolbászszerű, sima vagy enyhén repedezett felületű). A bogyós, kemény széklet (1-es és 2-es típus) található székrekedésre utal. A normálistól eltérő színű (fekete vagy világos), vagy véres széklet esetén orvoshoz kell fordulni.