Ha ön vagy közeli családtagja cöliákiával (lisztérzékenységgel) él, érdemes megfontolnia a szűrés lehetőségét az egész család számára. A cöliákia genetikai alapú immunbetegség, amely a glutén fogyasztása következtében károsítja a bélrendszert, hosszú távon akár komoly egészségügyi szövődményeket okozva. Mivel a betegség gyakran tünetmentesen indul, a családtagok rendszeres szűrése elengedhetetlen a korai diagnózis szempontjából – hangsúlyozza dr. Szász Norbert, a GasztroKlinika gasztroenterológus főorvosa, figyelmeztetve az érintetteket a korai felismerés fontosságára.
Miért van szükség a család cöliákiaszűrésére?
A cöliákia szűrése azért különösen fontos, mert sokan anélkül élnek együtt a betegséggel, hogy tudnának róla. Gyakran fordul elő, hogy figyelmen kívül hagyják vagy más okokkal magyarázzák a cöliákia tüneteit, mint például a hasmenést, puffadást és fáradtságot. Egyeseknél egyáltalán nem jelentkeznek ezek a tipikus tünetek – mondja dr. Szász Norbert –, így a betegség akár teljesen rejtve maradhat. Holott a kutatások szerint a cöliákiás betegek szülei, testvérei és gyermekei 5–20%-os eséllyel hordozhatják a betegséget. Egy Mayo Klinika által végzett kutatás során 104, cöliákiával diagnosztizált beteget vizsgáltak meg visszamenőleg, a klinika feljegyzéseit és a cöliákia-adatbázist felhasználva. A kutatók ezen betegek 477 elsőfokú rokonát (szülők, testvérek, gyermekek) azonosították, közülük pedig 360-an vettek részt cöliákiaszűrésen. A szűrővizsgálaton átesett családtagokból 160-nál, az elsőfokú rokonok 44%-ánál diagnosztizáltak cöliákiát, gyakran tünetmentesen vagy enyhe, atipikus tünetekkel.
Családi cöliákia szűrőcsomag a GasztroKlinikán 38,3% kedvezménnyel
A cöliákiaszűrés folyamata
A szűrés első lépése a vérvizsgálat, amely az antitestek – például a transzglutamináz IgA (tTG IgA) és endomysialis antitest (EMA IgA) – szintjét méri normál immunitással bíró embereknél. Amennyiben a vérvizsgálat pozitív eredményt mutat, az orvos endoszkópos vizsgálatot javasolhat, amely során biopsziát vesznek a vékonybélből. Dr. Szász Norbert, a GasztroKlinika szakorvosa szerint ez az eljárás lehetővé teszi, hogy megállapítsák a bélbolyhok károsodását, amely jellemzően a glutén hatására alakul ki. Az endoszkópos mintavétel különösen azoknál a családtagoknál hasznos, akiknél a betegség „néma” formája van jelen, mivel ilyenkor is kialakulhatnak bélkárosodások, még ha a tünetek nem is nyilvánvalóak. Mindemellett a cöliákiás betegek részére kiállítható adóalap-csökkentő igazolás, ehhez azonban szükség van egy szövettani vizsgálatra és a betegség pontos diagnózisára.
Laktóz- és lisztérzékenyek, valamint gyulladásos bélbetegek adókedvezménye 2024-ben
A lisztérzékenység korai diagnózisának előnyei
A cöliákia olyan immunbetegség, amely bármely életkorban kialakulhat, akár hosszú idővel a korábbi negatív vérvizsgálatok vagy vékonybél-mintavétel után is. Ez különösen igaz a cöliákiás betegek közvetlen biológiai rokonaira, akik genetikailag nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezért a GasztroKlinika szakorvosai azt javasolják, hogy az érintett családtagok legalább 2-3 évente végeztessenek el szűrést, függetlenül attól, hogy korábban negatív eredményeket kaptak-e.
A cöliákiás betegek elsőfokú rokonainak rendszeres szűrése kiemelkedően fontos a betegség által okozott, hosszú távú szövődmények megelőzésében. Az időben történő diagnózis révén csökkenthető a tápanyaghiány, amely a vékonybél károsodása miatt alakulhat ki, valamint a cöliákiával gyakran együtt járó autoimmun betegségek kockázata is mérsékelhető. Emellett a szűrés segíthet a komolyabb komplikációk, például a bél rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek elkerülésében, amelyek nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki kezeletlen cöliákia esetén.
Milyen betegségek esetén érdemes még cöliákiára gondolni?
Az alábbi betegségek esetében a cöliákia előfordulása gyakoribb, ezért érdemes szűrővizsgálatot végezni gluténérzékenységre is:
- 1-es típusú diabétesz (cukorbetegség)
- Autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto-thyreoiditis)
- Bizonyos autoimmun betegségek, például szisztémás lupus erythematosus (SLE), Sjögren-szindróma vagy reumatoid artritisz (RA)
- Meddőség vagy ismétlődő vetélések
- Csontritkulás (oszteoporózis)
- Ismeretlen eredetű májbetegség
Bár a cöliákia szigorú gluténmentes diétával kezelhető, dr. Szász Norbert a GasztroKlinika szakorvosa azonban arra figyelmeztet, hogy a diétát csak orvos által felállított diagnózis után szabad elkezdeni, az indokolatlan diéta felesleges költségekkel és az életminőség romlásával járhat.
Várjuk cöliákiaszűrő vizsgálatra önt és családtagjait is!
