vastagbél- és végbélrák

Y és Z generáció: egyre gyakoribb a vastagbélrák és végbélrák a fiatal felnőttek körében!

Sokan hajlamosak azt feltételezni, hogy a vastagbél- és végbélrák elsősorban az idősebb korosztályt érinti, azonban a statisztikák ennek ellentmondanak. Az elmúlt években egyre több fiatal felnőtt szembesült a vastagbél- vagy végbélrák diagnózisával, ami riasztó tendenciára világít rá. Ennek tudatában a GasztroKlinika szakorvosai külön felhívják az Y és Z generáció tagjainak figyelmét arra, hogy ne bagatellizálják el a tüneteket. Bármilyen gyanús jel, például székrekedés, végbélvérzés vagy a széklet hirtelen megváltozása esetén haladéktalanul forduljanak gasztroenterológus szakorvoshoz!

Az elmúlt két évtized globális adatai szerint a vastagbél- és végbélrákos megbetegedések előfordulása a fiatalabb korosztályban folyamatosan emelkedik. A nemzeti rákregiszterek kimutatásai alapján az 50 év alatti esetek száma évente 1–1,5%-kal növekszik, ami egyértelműen jelzi, hogy világszerte egyre gyakrabban diagnosztizálnak fiatalkori vastagbélrákot. Egy 2023-ban publikált tanulmány szintén aggasztó eredményeket közölt: a 20-49 éves korosztályban Németországban a vastagbélrák előfordulása a férfiaknál évente 1,16%-kal, míg a nőknél 1,32%-kal növekedett 1999 és 2018 között. Különösen figyelemre méltó emelkedést tapasztaltak a vastagbél kezdeti szakaszában előforduló rosszindulatú elváltozások gyakoriságában, míg a távolabbi részeken (distalis colon) az előfordulási gyakoriság viszonylag stabil maradt. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a 20-29 éves korcsoportban az éves növekedési arány 5,43/100 000 fő volt, míg a legkisebb mértékű emelkedést a 40-49 évesek körében észlelték.

Az Amerikai Rákszövetség (ACS) a 2023 elején kiadott jelentésében hangsúlyozta, hogy 2019-ben a diagnosztizált vastagbél- és végbélrákos esetek 20%-át már az 55 év alattiak körében állapították meg. Ez az arány közel duplája az 1995-ös adatoknak. Ráadásul az előrehaladott stádiumú esetek száma évente mintegy 3%-kal növekedett ebben a korcsoportban. Az előrejelzések szerint 2023-ban körülbelül 19 550 új diagnózist és 3 750 halálesetet vártak az 50 év alattiak körében. Hazánkban is növekedett a vastagbélrákos megbetegedések száma az elmúlt időszakban, amit a nemzeti rákregiszter és a legújabb országprofil adatai is megerősítenek. A túlélési arányokat vizsgáló hazai tanulmányok szintén alátámasztják, hogy a diagnosztikai trendek egyre inkább a fiatalabb generációk érintettségét mutatják.

Mit jelentenek ezek a trendek?

A fenti adatok világosan rámutatnak arra, hogy a vastagbél- és végbélrák már nem csupán az idősebb korosztály problémája. Ezért kulcsfontosságú, hogy a fiatalabb generációk is komolyan vegyék a szűréseket, és figyeljenek az esetleges figyelmeztető tünetekre (1,2). A korai felismerés, a rendszeres szűrővizsgálatok és az egészségtudatos életmód elengedhetetlen a megelőzés szempontjából. A tudatosság és a gyors reagálás életeket menthet.

A vastagbélrák Magyarországon rendkívül súlyos probléma

Hazánkban az évente diagnosztizált új vastagbél- és végbélrákos esetek száma 7-8 ezerre tehető, míg a betegség következtében elhunytak száma évente 5 ezer fő körül mozog. Ez utóbbi adat különösen aggasztó, hiszen azt jelenti, hogy évente egy kisebb városnyi ember életét veszítjük el egy olyan betegségben, amely megfelelő szűrőprogrammal és hatékony egészségügyi ellátórendszerrel nagyrészt megelőzhető vagy korai stádiumban felismerhető és kezelhető lenne. A korszerű sebészeti és onkológiai terápiák már hazánkban is elérhetőek, ezt támasztják alá a javuló túlélési mutatók a betegség főként kezdeti, így az I-III. stádiumában. Ugyanakkor a leginkább előrehaladott IV. stádium esetében a túlélési esélyek stagnálnak, ami rávilágít a korai felismerés fontosságára. A hatékony megelőzés és rendszeres szűrővizsgálatok bevezetése alapvető fontosságú lenne a mortalitás csökkentése és a betegek életkilátásainak javítása érdekében.

Megelőzés: mit tehetünk a vastagbél- és végbélrák megelőzésért?

A vastagbél- és végbélrák előfordulásának és mortalitásának csökkentése érdekében kiemelten fontos bizonyos kockázati tényezők mérséklése vagy kiiktatása. Ezek közé tartoznak:

  • Dohányzás: jó hír, hogy az utóbbi évtizedben, főképp a férfiak körében, meredeken csökkent a dohányzók száma, és ezzel arányuk az uniós átlagra esett vissza.
  • Alkoholfogyasztás: továbbra is drámai a hazai helyzet. Az EU-ban csak Szlovákiában tulajdonítható több rákos haláleset a rendszeres alkoholfogyasztásnak, mint Magyarországon.
  • Elhízás: egyre fontosabb tényező a vastagbél- és végbélrák kialakulásában. A magyar lakosság 60%-a volt elhízott 2019-ben, szemben az EU-s 53%-os átlaggal. A magyar férfiak 67%-a és az idősek 73%-a túlsúlyos vagy elhízott.
  • Rendszeres testmozgás, sport hiánya: az aktív életmód hiánya szintén növeli a vastagbél- és végbélrák kockázatát.
  • Szűrés: a korai felismerést elősegítő rendszeres szűrővizsgálatok elérhetősége és igénybevétele kulcsfontosságú lenne a megelőzés a sikeres kezelés érdekében.

Fiatalkori vastagbél- és végbélrák: a kockázati tényezők ördögi kört indíthatnak el!

A fiatalkori vastagbél- és végbélrák esetek számának növekedése valószínűleg nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem számos, egymástól eltérő tényező együttes hatására. Az említett rizikófaktorok mind szerepet játszhatnak az aggodalomra okot adó adatokban, különösen a mozgásszegény életmód, amelyet nagymértékben az információs technológiai eszközök túlzott használata (például e-sportok, közösségi média) idéz elő. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a COVID-19 járványnak közvetett következményei is voltak, mint például a mozgáshiány, a bezártság, az egészségtelenebb táplálkozás és a depresszió. Ráadásul ezek a tényezők a már publikált statisztikai adatokban még nem feltétlenül tükröződnek, így a közeljövőben várhatóan tovább rontják az előfordulási (incidencia) mutatókat. A mozgásszegény életmód, az élvezeti szerek használata és az egészségtelen étkezés nemcsak közvetlenül növelheti a daganatok kialakulásának esélyét, hanem a bélflóra (mikrobiom) egyensúlyának felborításán keresztül is hozzájárulhat a kockázat fokozódásához.

Emellett valószínűsíthető, hogy a korai vastagbélrákos esetek gyakoriságának a növekedésében epigenetikai vagy genetikai változások is szerepet játszanak. Ezek a tényezők további kutatásokat igényelnek, hogy pontosan megérthessük, milyen mechanizmusok állhatnak a hátterükben.

Vastagbélrákszűrés: a magyarok félnek!

A daganatos betegségek megelőzésének fontos része a szűrés, amely a még tünetmentes esetek felismerését célozza meg. Ez történhet egyéni kezdeményezésre, de ideális esetben szervezett, sőt országos szűrőprogramok keretében zajlik.

Riasztó adat azonban, hogy a magyar lakosság pozitív hozzáállása a vastagbélrák szűréséhez jelentősen elmarad az európai átlagtól. Míg a méhnyakrák és az emlőrák szűrésénél Magyarországon is nagyjából 60%-os részvételi arányt mérnek – hasonlóan az EU-s adatokhoz –, addig a vastagbélrák szűrésénél a részvételi arány mindössze 15%, szemben az uniós 33%-kal.

Fontos kiemelni, hogy ez az alacsony részvétel nem magyarázható pusztán azzal, hogy a vastagbélrák szűrése mindkét nemet érinti, míg a másik két daganattípus kizárólag a nőket. A vastagbélrák szűrése iránti elutasítás mögött gyakran a vastagbéltükrözéstől, a kolonoszkópiától való félelem áll, ami sok esetben egyszerűen a tájékozatlanságból, az ismeretek hiányából fakad.

Kevesen tudják/értik, hogy a kolonoszkópia nemcsak a daganatok felismerését szolgálja, hanem akár azonnali terápiás megoldást is nyújthat. Ugyanis a vizsgálat során felfedezett polipok – amelyek később daganattá alakulhatnak – helyben eltávolíthatók. Ez azt jelenti, hogy egyetlen beavatkozással nemcsak diagnózis biztosítható, hanem azonnali megoldás is elérhető!

Minél több ember megértené a vastagbél- és végbélrák szűrés jelentőségét és biztonságosságát, annál nagyobb eséllyel lennének megelőzhetők meg a súlyos vastagbél- és végbéldaganatos esetek.

A fiatalkori vastagbélrák tüneteit csak későn ismerik fel!

A fiatalkorban jelentkező vastagbélrák eseteinek növekedése komoly kihívást jelent mind az egészségügyi ellátórendszer, mind a társadalom számára. Egyrészt a fiatalok nem vagy alig gondolnak arra, hogy az emésztőrendszeri panaszaik hátterében akár egy súlyos állapot, így például a vastagbél- vagy a végbélrák kiindulása is meghúzódhat. Ráadásul, jelenleg a 20-49 éves korosztály még egyetlen ország szűrőprogramjában sem szerepel szűrési célcsoportként. Előbbiek miatt a fiatalabb betegeknél a vastagbél- és végbélrák felismerése jellemzően csak egyéni kezdeményezésre, vagy már kialakult, riasztó tünetek alapján – számos esetben túl későn – történik.

Oda kell figyelni az intő jelekre – már fiatal korban is

A fiatalkori vastagbélrák tünetei – mint például fogyás, sápadtság, hasi fájdalom, tapintható hasi elváltozás, véres széklet vagy a székelési szokások megváltozása – gyakran későn kerülnek felismerésre. Ennek egyik oka, hogy sem a laikusok, sem az egészségügyi dolgozók nem feltételeznek rosszindulatú daganatot fiatal korban, így a daganat sok esetben már előrehaladott stádiumban (III–IV.) kerül diagnosztizálásra. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a fiatalabb betegeknél a daganatok biológiai viselkedése gyakran agresszívabb, gyorsabb növekedést és fokozott áttétképző hajlamot mutat, ami jelentősen rontja a kezelési lehetőségeket és a prognózist.

A vastagbél- és végbélrák diagnózisához és sikeres kezeléséhez vezető út az Y és Z generáció körében különösen nehéz, mivel az érintettek gyakran kevésbé érzik magukat veszélyeztetettnek, és sok esetben elodázzák a szakorvos  felkeresését, csak túl későn kérnek orvosi segítséget.

Elengedhetetlen lenne a szemléletváltás az egészségügyi ellátórendszerben! Az első orvos-beteg találkozás során kiemelten fontos a rizikófaktorok és a családi kórtörténet, vagyis a genetikai örökség alapos feltérképezése. Az életkor önmagában nem zárhatja ki a vastagbélrák lehetőségét, még a huszonéves betegek esetében sem! Ráadásul, a fiatal vastagbélrákos betegek esetében a betegség lefolyása gyakran agresszívabb, mint időseknél, így a szokásosnál is kevesebb idő áll rendelkezésre az eredményes kezeléshez. A korai felismerés és a gyors beavatkozás életmentő lehet. A személyes felelősség ebben a tekintetben óriási: bármilyen gyanúra okot adó jel esetén azonnal gasztroenterológushoz kell fordulni!

Szerző: Dr. Juhász Márk PhD gasztroenterológus, orvos-igazgató, GasztroKlinika

 

vastagbél- és végbélrák

Visszahívjuk Önt!

Kérésére visszahívjuk, adja meg nevét, e-mail címét és telefonszámát, kollégáink 24 órán belül jelentkeznek.

A küldés gomb megnyomásával elismerem, hogy elolvastam, megértettem és elfogadom az Adatvédelmi szabályzatot, mely alapján az oldal az adataimat kezeli.