Mit nem mutat ki a hasi ultrahang?

A hasi ultrahang sok esetben hasznos első vizsgálat, de nem „mindentudó”: vannak helyzetek, amikor a módszer korlátai miatt nem ad teljes választ, és további – célzott – vizsgálatokra lehet szükség.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ultrahang önmagában nem „mindentudó”, a vizsgálatnak vannak korlátai. A levegővel telt szervek, a gyomor és a belek rosszul vizsgálhatóak, mivel az ultrahangot a levegő „szétszórja”, a levegő mögötti terület nem ábrázolódik tisztán a monitoron. A képalkotás minősége nagyban függ a beteg alkatától is, vastag hasi zsírpárnák, gázos belek esetén a kép romlik.

→ Milyen gyomor- és bélrendszeri panaszoknál javasolt az ultrahang?

Mire nem alkalmas a hasi ultrahang?

Lényeges, hogy az ultrahang felépítéséből és működéséből adódóan tájékozódó jellegű vizsgálatra használható: nem lát bele a szervek működésébe, és nem mutat mikroszkópos szintű betegségeket. Így nem ábrázolódnak például:

• Nyálkahártya-eltérések – sem a gyomor, sem a vékony- illetve vastagbél esetében. Nem láthatóak a korai daganatos elváltozások a bélfal belső felszínén. Ezek kimutatásához tükrözés (gasztroszkópia, kolonoszkópia, vékonybél esetén kapszula endoszkópia) szükséges.
• Funkcionális betegségek – mivel az ultrahang szerkezetet lát, működési zavart nem. Így nem nyújt információt refluxbetegségről, funkcionális hasi fájdalom vagy puffadás okáról, ha nincs szervi eltérés.
• Kisméretű vagy korai elváltozások – az ultrahang felbontásának is megvannak a maga korlátai, amelyek nagyban függenek az alkalmazott készülék típusától is. Elképzelhető, hogy nem ábrázolódnak a korai gyulladásos jelek (pl. hasnyálmirigy), nagyon kis kövek, apró daganatok.
• A gyomor, a vékonybél és a bélgáz mögötti területek – a levegőtartalom miatt nem vizsgálhatóak megfelelően.
• Szövettani, mikroszkópos eltérések – a gyulladás típusának (pl. bél esetén) vagy a daganat jó-rosszindulatú voltának megállapítására nem alkalmas. Ehhez szövettani mintavételre van szükség.

Mikor van szükség további vizsgálatokra?

Az ultrahang jó kiindulópont a kivizsgálásban, de önmagában nem minden esetben ad teljes választ.

→ Az ultrahang szerepe a gyomor- és bélrendszeri panaszok kivizsgálásában

Bizonyos helyzetekben további vizsgálatokra – például endoszkópiára, CT-re vagy MR-re – van szükség. Hogy ezek közül melyik indokolt, és milyen sorrendben, azt mindig a kezelőorvos dönti el a panaszok, a fizikális vizsgálat és a laboreredmények alapján.

A további kivizsgálás akkor is indokolt lehet, ha:

• a panaszok tartósan fennállnak, annak ellenére, hogy az ultrahang nem mutat kóros eltérést. Ilyen lehet a visszatérő vagy tartós hasi fájdalom, az étkezésekhez köthető panaszok, a refluxos tünetek vagy a hasmenés,
• az ultrahang eltérést jelez, de az lelet alapján nem egyértelmű, pontosan mi áll a háttérben,
• riasztó, úgynevezett alarm tünetek jelentkeznek, például nem szándékos fogyás, vérszegénység, véres vagy fekete széklet, illetve tartós láz.

→ Hogyan zajlik a hasi ultrahang vizsgálat?

Ezekben az esetekben az ultrahang eredményétől függetlenül szükség van a kiváltó ok további tisztázására. Ha a panaszok egy adott szerv irányába mutatnak, a kezelőorvos célzott, szervspecifikus vizsgálatokat rendelhet el. Ilyenkor az ultrahang valóban csak az első lépcsőt jelenti a kivizsgálási folyamatban.

(Forrás: Dr. Róna Ágnes, GasztroKlinika, Lektor: Dr. Csontos Ágnes, PhD, belgyógyász szakorvos, gasztroenterológia szakorvosjelölt)