Milyen laborvizsgálatokra lehet szükség lokalizált hasi fájdalom esetén?

Nem mindegy, hogy a hasa melyik része fáj. A jobb bordaív alatti fájdalom gyakran máj- vagy epebetegségre utalhat, a hirtelen kialakuló, erős felhasi fájdalom hasnyálmirigy-gyulladás jele is lehet, míg a jobb alhasi fájdalom hátterében akár vakbélgyulladás is állhat. A megfelelő laborvizsgálatok segítenek annak eldöntésében, hogy melyik szerv érintett, szükség van-e sürgős beavatkozásra, és milyen irányban érdemes folytatni a kivizsgálást.

Jobb bordaív alatti fájdalom – mit mutathatnak a laborvizsgálatok?

A jobb bordaív alatti fájdalom hátterében leggyakrabban a máj vagy az epehólyag, illetve az epeutak betegségei állnak. A laborvizsgálatok elsődleges célja ilyenkor annak eldöntése, hogy májsejt-károsodás, epeelfolyási akadály vagy a kettő együttesen áll-e a panaszok hátterében.

Májsejt-károsodás esetén a sérült májsejtekből enzimek kerülnek a vérbe, amelyek szintje laborvizsgálattal mérhető.

• GPT (ALT) – a májsejtek egyik legjellemzőbb enzime. Emelkedése elsősorban májkárosodásra utal.
• GOT (AST) – szintén emelkedik májbetegségekben, de a szívizomban és a vázizmokban is megtalálható, ezért nem kizárólag májkárosodás esetén lehet magas.

Ha a panaszokat az epe elfolyásának akadálya – például epekő vagy ritkábban daganatos szűkület – okozza, akkor más laborértékek válnak fontossá.

• GGT (gamma-glutamil-transzferáz) – az epeutak működésével összefüggő enzim, amely epepangás és többféle májbetegség esetén is emelkedhet.
• ALP (alkalikus foszfatáz) – szintje gyakran emelkedik, ha az epe nem tud megfelelően elfolyni.
• Bilirubin – a vörösvértestek lebomlásakor keletkező sárga festékanyag. Ha az epeelfolyás akadályozott, felhalmozódhat a vérben, és sárgaságot okozhat.

Az emelkedett CRP (C-reaktív fehérje) és a magas fehérvérsejtszám gyulladásra utalhat, ami epehólyag- vagy epeúti gyulladás gyanúját veti fel, és sürgős kivizsgálást tehet szükségessé.

Hirtelen kialakuló felhasi fájdalom – mikor merül fel hasnyálmirigy-gyulladás?

A hirtelen jelentkező, erős, gyakran övszerűen a hátba sugárzó felhasi fájdalom sürgős kivizsgálást igényel. Ilyenkor a gasztroenterológusnak több súlyos betegséget is ki kell zárnia, például a fekélybetegség szövődményeit, az epeeredetű kórképeket vagy az akut hasnyálmirigy-gyulladást (pancreatitist).

Hasnyálmirigy-gyulladás esetén a károsodott hasnyálmirigysejtekből emésztőenzimek kerülnek a vérbe, amelyek szintje megemelkedik. A két legfontosabb laborparaméter:

• Lipáz – a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzim, amely a zsírok lebontásában vesz részt. Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén ez a legfontosabb laborvizsgálat, mert specifikusabb a hasnyálmirigy károsodására, és hosszabb ideig marad emelkedett.
• Amiláz – szintén emésztőenzim, amely a szénhidrátok lebontásában vesz részt. Szintje már a betegség korai szakaszában megemelkedhet, ugyanakkor kevésbé specifikus, mert nyálmirigy-betegségekben, bélelzáródásban vagy más hasi kórképekben is magasabb lehet.

Fontos tudni, hogy a magas amiláz- vagy lipázérték önmagában még nem jelenti azt, hogy valakinek hasnyálmirigy-gyulladása van.

A nemzetközi szakmai ajánlások szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisához a következő három kritérium közül legalább kettőnek kell teljesülnie:

• jellegzetes, hirtelen kialakuló felhasi fájdalom,
• a lipáz vagy az amiláz legalább háromszoros emelkedése a normál felső határhoz képest,
• képalkotó vizsgálattal (például hasi ultrahang, CT vagy MR) igazolt hasnyálmirigy-eltérés.

Jobb alhasi fájdalom – mire utalhat a vérkép és a CRP?

Jobb alhasi fájdalom esetén gyakran felmerül a vakbélgyulladás (appendicitis) lehetősége. Ennek igazolására azonban nincs olyan laborvizsgálat, amely önmagában biztos diagnózist adna.

A laborvizsgálatok ilyenkor elsősorban azt mutatják meg, hogy van-e gyulladás a szervezetben. A legfontosabb gyulladásos laborparaméterek:

• CRP (C-reaktív fehérje) – a szervezet egyik legfontosabb gyulladásos jelzőfehérjéje, amely bakteriális fertőzések és gyulladásos folyamatok esetén általában megemelkedik.
• Fehérvérsejtszám (WBC) – a fehérvérsejtek a szervezet védekezőrendszerének sejtjei. Számuk gyakran emelkedik fertőzés vagy gyulladás esetén.
• Neutrofil granulociták – a fehérvérsejtek egyik típusa, amely különösen bakteriális fertőzések során szaporodik fel, ezért emelkedett arányuk támogatja az akut gyulladás gyanúját.

Az emelkedett CRP, a magas fehérvérsejtszám és a neutrofil granulociták számának növekedése együtt növeli annak valószínűségét, hogy a háttérben gyulladásos folyamat áll, de önmagukban nem bizonyítják a vakbélgyulladást.

A laboreredmények értékelését az is nehezíti, hogy a CRP nem emelkedik meg azonnal. A gyulladás kialakulását követően általában 6–8 óra elteltével kezd emelkedni, és 24–48 óra múlva éri el a legmagasabb értékét. Ezért egy korai, normális CRP-érték még nem zárja ki a vakbélgyulladást.

Ilyenkor a diagnózis felállításában továbbra is a beteg panaszai, a fizikális vizsgálat, valamint szükség esetén a hasi ultrahang vagy a CT-vizsgálat játssza a legfontosabb szerepet. A laborvizsgálatok fontos kiegészítő információt nyújtanak, de önmagukban nem elegendők a diagnózis felállításához.

Mit lehet megállapítani a laboreredményekből?

Lokalizált hasi fájdalom esetén a laborvizsgálatok fontos támpontot adnak annak felismerésében, hogy melyik szerv lehet érintett, és milyen irányban érdemes folytatni a kivizsgálást. A laboreredményeket azonban mindig a beteg panaszainak, a fizikális vizsgálatnak és szükség esetén a képalkotó vizsgálatok eredményének ismeretében kell értékelni. Nem egyetlen laborérték a döntő, hanem az eltérések mintázata, azok mértéke és időbeli változása.

(Szerző: Dr. Tóth Kinga, gasztroenterológus szakorvos, GasztroKlinika; Szakmai lektor: Dr. Csontos Ágnes, PhD, belgyógyász szakorvos, gasztroenterológus szakorvosjelölt)