Tartalomjegyzék
A diverticulosis gyakori állapot, különösen az életkor előrehaladtával. Ilyenkor a vastagbél falán apró, zsákszerű kiboltosulások, úgynevezett divertikulumok jelennek meg. Sokan úgy élnek velük, hogy semmilyen panaszt nem okoznak, ezért jelenlétükre gyakran csak egy más okból végzett vizsgálat során derül fény.
Mit jelent pontosan a diverticulosis? Milyen tünetek társulhatnak hozzá, mitől alakul ki, szükséges-e kezelni, és kell-e változtatni az étrenden? Dr. Tóth Kinga, a GasztroKlinika gasztroenterológus szakorvosa segít eligazodni a legfontosabb kérdésekben.
Mi az a diverticulosis, és mit jelent, ha divertikulumokat találtak?
A diverticulosis olyan állapot, amelyben a vastagbél falán kis, zsákszerű kiboltosulások, úgynevezett divertikulumok alakulnak ki. Ezek leggyakrabban a vastagbél bal oldali szakaszán, különösen a szigmabél területén jelennek meg, és előfordulásuk az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb.
Fontos különbséget tenni három fogalom között:
- divertikulum: a bélfal kis, zsákszerű kiboltosulása;
- diverticulosis: divertikulumok jelenléte gyulladás nélkül;
- diverticulitis: egy vagy több divertikulum környezetében kialakuló gyulladás.
A diverticulosis tehát nem ugyanaz, mint a diverticulitis, és a divertikulumok jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy gyulladás is kialakult vagy ki fog alakulni.
Milyen tüneteket okozhat a diverticulosis?
A diverticulosis önmagában jellemzően nem okoz tüneteket. Sokan nem is tudnak arról, hogy divertikulumaik vannak, és azok például egy más okból végzett vastagbéltükrözés vagy képalkotó vizsgálat során derülnek ki.
Ha a divertikulumok jelenléte mellett visszatérő emésztőrendszeri panaszok is jelentkeznek, tüneteket okozó diverticularis betegség állhat a háttérben.
Ilyenkor előfordulhat:
- visszatérő, gyakran bal alhasi fájdalom,
- hasi érzékenység,
- puffadás,
- székrekedés vagy hasmenés,
- megváltozott székelési szokás.
Fontos azonban, hogy ezek a panaszok nem kizárólag diverticularis betegségre jellemzőek. Hasonló tüneteket okozhat például irritábilis bél szindróma vagy más emésztőrendszeri eltérés is. Tartós vagy visszatérő panaszok esetén ezért fontos a kivizsgálás.
Mitől alakul ki a diverticulosis?
A divertikulumok kialakulásának hátterében nem egyetlen ok áll. Az életkorral bekövetkező bélfali változások mellett genetikai, életmódi és táplálkozási tényezők is szerepet játszhatnak.
Az egyik legfontosabb tényező az életkor: a divertikulumok előfordulása idősebb korban egyre gyakoribb. A diverticularis betegségek és szövődményeik kockázatával több életmódi tényezőt is összefüggésbe hoztak, például a kevés testmozgást, az elhízást és a dohányzást.
A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a dohányzás kerülése ezért nemcsak általános egészségünk szempontjából fontos.
Kell-e kezelni a diverticulosist?
Ha a diverticulosis nem okoz panaszt, általában nincs szükség speciális gyógyszeres kezelésre.
Önmagában tehát az, hogy egy vizsgálat során divertikulumokat találnak, nem jelenti azt, hogy gyógyszert kell szedni vagy más kezelésre van szükség.
Ha azonban visszatérő hasi fájdalom, puffadás vagy székelési panaszok jelentkeznek, érdemes gasztroenterológussal tisztázni, valóban diverticularis betegség okozza-e őket, vagy más emésztőrendszeri eltérés áll a háttérben.
Diverticulosis étrend: mit érdemes enni, és mit kell kerülni?
Diverticulosis esetén alapvetően egészséges, kiegyensúlyozott étrend javasolt. Ennek részei lehetnek a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök is.
Ha valaki korábban kevés rostot fogyasztott és székrekedésre hajlamos, a rostbevitel fokozatos növelése hasznos lehet. A fokozatosság fontos, mert a rost mennyiségének hirtelen jelentős emelése puffadást és fokozott gázképződést okozhat.
A megfelelő rostbevitel mellett a folyadékfogyasztásra is érdemes figyelni.
Tényleg kerülni kell a magvakat?
Régebben gyakran azt tanácsolták a diverticulosissal élőknek, hogy kerüljék a dióféléket, magvakat, apró magvas gyümölcsöket vagy a pattogatott kukoricát, mert ezek bekerülhetnek a divertikulumokba és gyulladást okozhatnak.
A jelenlegi szakmai ajánlások alapján azonban nincs szükség ezek rutinszerű kerülésére.
Önmagában a diverticulosis miatt tehát általában nincs szükség szigorú tiltólistára vagy indokolatlanul egyoldalú diétára. Az étrendet ugyanakkor érdemes az egyéni toleranciához és az esetlegesen fennálló egyéb emésztőrendszeri betegségekhez igazítani.
Hogyan csökkenthető a panaszok és a szövődmények kockázata?
A már kialakult divertikulumokat életmódváltással nem lehet eltüntetni. Az egészséges életmód ugyanakkor hozzájárulhat a diverticularis panaszok és bizonyos szövődmények kockázatának csökkentéséhez.
Érdemes figyelni:
- az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra,
- székrekedés és alacsony rostbevitel esetén a rostbevitel fokozatos növelésére,
- a megfelelő folyadékfogyasztásra,
- a rendszeres testmozgásra,
- az egészséges testsúly fenntartására,
- a dohányzás kerülésére.
A cél nem egy szigorú „diverticulosis-diéta”, hanem egy hosszú távon is fenntartható, egészséges étrend és életmód.
Mi a különbség a diverticulosis és a diverticulitis között?
A két kifejezés hasonlóan hangzik, de nem ugyanazt jelenti.
Diverticulosisról akkor beszélünk, ha a vastagbél falán divertikulumok vannak jelen, de nincs akut gyulladás.
Diverticulitis esetén egy vagy több divertikulum környezetében gyulladás alakul ki. Ez már olyan állapot, amely orvosi kivizsgálást és az állapot súlyosságától függő kezelést igényelhet.
Diverticulitisre utalhat például az újonnan jelentkező vagy fokozódó, tartós – gyakran bal alhasi – fájdalom, különösen akkor, ha láz, rossz közérzet, hányinger, hányás vagy jelentős székelési változás társul hozzá.
Ha részletesebben szeretne olvasni a diverticulitis tüneteiről, kivizsgálásáról, kezeléséről és az étrendi kérdésekről, olvassa el kapcsolódó cikkünket: Diverticulosis és diverticulitis: tünetek, kezelés, étrend.
Mikor érdemes gasztroenterológushoz fordulni?
Ha a divertikulumokat véletlenül fedezték fel, és semmilyen panaszt nem okoznak, önmagában a diverticulosis általában nem igényel speciális kezelést.
Gasztroenterológiai kivizsgálás indokolt lehet azonban, ha:
- visszatérő vagy tartós hasi fájdalom jelentkezik,
- tartósan megváltozik a székelési szokás,
- elhúzódó székrekedés vagy hasmenés jelentkezik,
- végbélvérzés tapasztalható,
- a panaszok visszatérnek vagy fokozódnak.
Erős vagy gyorsan rosszabbodó hasi fájdalom, láz, jelentős vérzés, ismételt hányás vagy rossz általános állapot esetén mielőbbi orvosi ellátás szükséges.
Röviden: mit érdemes tudni a diverticulosisról?
Ha divertikulumokat találtak, de nincs panasza:
önmagában a diverticulosis általában nem igényel speciális gyógyszeres kezelést.
Étrend esetén:
kiegyensúlyozott étrend • szükség esetén fokozatosan növelt rostbevitel • megfelelő folyadékfogyasztás • a magvak és diófélék rutinszerű kerülése nem szükséges
Gasztroenterológiai kivizsgálás indokolt lehet, ha:
visszatérő hasi fájdalom • tartós székelési változás • elhúzódó székrekedés vagy hasmenés • végbélvérzés jelentkezik
Diverticulitis lehetősége merülhet fel, ha:
újonnan jelentkező vagy fokozódó, tartós hasi fájdalomhoz láz, rossz közérzet, hányinger, hányás vagy jelentős székelési változás társul.
Gyakori kérdések
Veszélyes a diverticulosis?
A diverticulosis önmagában általában nem veszélyes, és sokaknál semmilyen panaszt nem okoz. Bizonyos esetekben azonban szövődmények – például diverticulitis vagy diverticularis vérzés – alakulhatnak ki, ezért az új vagy megváltozó tüneteket érdemes kivizsgáltatni.
Elmúlhat a diverticulosis?
A már kialakult divertikulumok általában nem tűnnek el. Az egészséges életmód ugyanakkor hozzájárulhat a panaszok és bizonyos szövődmények kockázatának csökkentéséhez.
Mit lehet enni diverticulosis esetén?
Általában egészséges, kiegyensúlyozott étrend javasolt, amelynek részei lehetnek a zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonafélék. Ha valaki korábban kevés rostot fogyasztott, és székrekedése van, a rostbevitelt érdemes fokozatosan növelni, megfelelő folyadékbevitel mellett.
Mit nem szabad enni diverticulosis esetén?
Nincs minden érintettre érvényes általános tiltólista. Az étrendet érdemes az egyéni toleranciához igazítani, és önmagában a diverticulosis miatt általában nincs szükség indokolatlanul szigorú diétára.
Lehet magvakat és dióféléket enni diverticulosis esetén?
Igen. A jelenlegi szakmai ajánlások alapján nem szükséges rutinszerűen kerülni a magvakat, dióféléket, pattogatott kukoricát vagy a gyümölcsök héját.
A diverticulosis ugyanaz, mint a diverticulitis?
Nem. A diverticulosis azt jelenti, hogy divertikulumok vannak jelen a vastagbél falán, gyulladás nélkül. Diverticulitis esetén egy vagy több divertikulum környezetében gyulladás alakul ki.
Kell-e kezelni a tünetmentes diverticulosist?
A panaszt nem okozó diverticulosis általában nem igényel speciális gyógyszeres kezelést. Ilyenkor elsősorban az egészséges életmódra és a kiegyensúlyozott táplálkozásra érdemes figyelni.
Mikor utalhatnak a tünetek diverticulitisre?
Újonnan kialakuló vagy fokozódó, tartós – gyakran bal alhasi – fájdalom, láz, rossz közérzet, hányinger, hányás vagy jelentős székelési változás esetén diverticulitis is felmerülhet. Ilyen panaszok esetén orvosi vizsgálat szükséges.
Diverticulitisről szeretne részletesebben olvasni?
A gyulladás tüneteiről, diagnosztikájáról, kezeléséről és az étrendről részletesen a Diverticulosis és diverticulitis: tünetek, kezelés, étrend című cikkünkben olvashat.
Diverticulosist találtak, vagy visszatérő emésztőrendszeri panaszai vannak?
A hasi fájdalom, puffadás és székelési zavarok hátterében számos különböző emésztőrendszeri eltérés állhat. A megfelelő kezeléshez ezért először a panaszok okát kell tisztázni.
Diverticulosist találtak, vagy visszatérő emésztőrendszeri panaszai vannak?
A hasi fájdalom, puffadás és székelési zavarok hátterében számos különböző emésztőrendszeri eltérés állhat. A megfelelő kezeléshez ezért először a panaszok okát kell tisztázni.
Ha visszatérő emésztőrendszeri panaszai vannak, kérjen időpontot gasztroenterológiai konzultációra!
Szakértő: Dr. Tóth Kinga, gasztroenterológus, GasztroKlinika