A legtöbben tudjuk, hogy a víz létfontosságú az egészséges működéshez, mégis kevesen gondolunk arra, hogy a napi folyadékbevitel közvetlenül befolyásolja az emésztésünket. A GasztroKlinika pesti és budai magán gasztroenterológiai rendelésein gyakran találkozunk olyan páciensekkel, akik évek óta küzdenek emésztőrendszeri tünetekkel – például székrekedéssel, hasmenéssel vagy puffadással –, és nem is sejtik, hogy ezek részben a nem megfelelő folyadékfogyasztással állhatnak összefüggésben.
Miért számít a víz az emésztés szempontjából?
A víz nemcsak a sejtek működéséhez szükséges, hanem segíti a táplálék lebontását, oldását és továbbítását a bélrendszeren keresztül. Ha túl keveset iszunk, a vastagbél visszatartja a rendelkezésre álló vizet, így a széklet kiszárad, keményebbé válik, és nehezebben ürül. Ez székrekedéshez vezethet, amit gyakran kísér hasi teltségérzet, puffadás vagy akár fájdalom is.
A székrekedés gyakori panasz, erről részletesebben itt olvashatsz: Székrekedés okai és kezelése
Azt is fontos kiemelni, hogy a megfelelő mennyiségű folyadék csak akkor működik jól, ha elegendő rostot is viszünk be. A rostok „munkájához” vízre van szükségük – nélküle épp ellenkező hatást válthatnak ki, és még jobban besűríthetik a székletet.
Mit tegyünk, ha hasmenés jelentkezik?
Hasmenés során a szervezet nemcsak vizet, hanem fontos ásványi anyagokat is veszít. Ha ezt nem pótoljuk időben, könnyen kialakulhat kiszáradás, ami különösen veszélyes lehet idősebbeknél, gyerekeknél, vagy krónikus betegségben szenvedőknél. Ilyenkor nem elég csak vizet inni – a folyadékpótlásnak tartalmaznia kell sókat is. Ez történhet sós leves, híg gyümölcslé, izotóniás ital vagy akár patikában kapható rehidráló por segítségével. Szakrendeléseinken – legyen az pesti vagy budai gasztroenterológia – mindig hangsúlyozzuk: hasmenés esetén a legelső teendő nem a diéta vagy a gyógyszer, hanem a folyadékpótlás.
IBS – különböző tünetek, különböző ivási szokások
Az irritábilis bél szindróma (IBS) hazánkban is egyre gyakoribb diagnózis. A tünetek változóak: van, akinél a székrekedés dominál, másoknál a hasmenés, sokaknál pedig váltakozik a két állapot. A folyadékbevitel minden esetben fontos, de nem ugyanúgy. Székrekedéses típusnál a víz segíthet fellazítani a székletet, csökkenteni a nyomást a belekben, és enyhíteni a görcsös fájdalmat. Hasmenéses típusnál a cél inkább a folyadékvesztés pótlása, de ilyenkor különösen figyelni kell arra, milyen italt választunk. A koffeines, alkoholos vagy szénsavas italok többnyire rontanak a tüneteken – ezt sok beteg maga is észreveszi. Nálunk, a GasztroKlinikán, gyakran segít az, ha közösen átbeszéljük, mikor és mennyit iszik a beteg, milyen italokat választ, és hogyan lehet ezeket úgy módosítani, hogy a tünetek enyhüljenek.
Puffadás és teltségérzet – segíthet a tudatos ivás
Sok páciensünk számol be olyan visszatérő tünetekről, mint a puffadás vagy a has feszülése, főleg étkezések után. Ezek a panaszok gyakran kapcsolódnak a lelassult bélmozgáshoz, a pangó béltartalomhoz vagy fokozott gázképződéshez. A megfelelő folyadékfogyasztás segíthet abban, hogy a táplálék könnyebben továbbjusson a bélrendszerben, és a rostok is jobban tudják kifejteni a hatásukat. Ugyanakkor nem minden ital jó választás. A szénsavas üdítők, édesítőszert tartalmazó italok vagy akár az erősen hűtött italok is fokozhatják a puffadást. A legtöbb betegnek jót tesz a szénsavmentes víz, illetve bizonyos meleg gyógyteák – például borsmenta, kamilla vagy gyömbér.
Refluxos panaszok és a folyadékbevitel összefüggései
Reflux esetén a folyadékbevitel szerepe kettős. Egyrészt vannak italok, amelyek súlyosbítják a tüneteket – ilyen a kávé, az alkohol, a szénsavas italok vagy a savas gyümölcslevek. Ezek lazíthatják a nyelőcső alsó záróizmát, vagy irritálhatják a nyálkahártyát. Másrészt viszont a víz vagy a semleges gyógyteák enyhíthetik is a panaszokat. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy ne egyszerre igyunk sokat, főleg nem étkezés után vagy lefekvés előtt. Jobb, ha a napi folyadékmennyiséget egyenletesen osztjuk el a nap folyamán, kisebb adagokban.
Vannak kivételek – mikor nem szabad sokat inni?
Bár a legtöbb páciens számára a folyadékbevitel növelése hasznos, vannak olyan állapotok, amikor éppen az ellenkezője igaz. Szívbetegség, súlyos veseprobléma vagy előrehaladott májbetegség esetén orvosi utasításra korlátozni kell a napi folyadékfogyasztást. Ugyanez vonatkozhat egyes sóháztartási zavarokra is, például hiponatrémiára. Ilyenkor a túl sok víz csak tovább ront az állapoton. Ha valaki ilyen betegséggel él, mindig az orvosa tanácsára kell hagyatkoznia a napi folyadékbevitel mennyiségével kapcsolatban.
Legyen a fókuszban a folyadékfogyasztás!
A folyadékbevitel gyakran alulértékelt tényező a gasztroenterológiai panaszok kezelésében. A GasztroKlinika budai és pesti rendelésein szerzett tapasztalataink szerint sokszor már az is javulást hoz, ha a beteg odafigyel a víz mennyiségére, típusára, és az ivás időzítésére. Ez különösen igaz székrekedés, IBS, hasmenés, puffadás és reflux esetén. Aki bizonytalan, mennyi folyadékra van szüksége, és milyen italokat érdemes fogyasztania, kérjen tanácsot gasztroenterológusától – ez egy olyan apró változtatás lehet, amely hosszú távon is nagy különbséget jelent.
