gasztroenterológiai laborvizsgálatok,laborvizsgálat,vérkép,alaplabor,rutin labor,hasi fájdalom labor,puffadás labor,hasmenés labor,székrekedés labor,CRP,májfunkció,hasnyálmirigy enzimek,székletvizsgálat

Gasztroenterológiai laborvizsgálatok: mit kérhet a gasztroenterológus?

Napok vagy akár hetek óta fáj a hasa? Visszatérő puffadással, hasmenéssel, székrekedéssel vagy refluxszal küzd, és szeretné végre tudni, mi áll a panaszai hátterében? A gasztroenterológiai kivizsgálás fontos része a laborvizsgálat, amely segíthet felismerni a gyulladást, a fertőzéseket, a vérszegénységet, a máj- és hasnyálmirigy-betegségeket, valamint a felszívódási zavarokat. A megfelelő laborvizsgálatok kiválasztása azonban mindig az Ön panaszaitól és a felmerülő betegségek gyanújától függ.

 A laborvizsgálatok kiválasztása azonban nem egy előre meghatározott lista alapján történik. A gasztroenterológus mindig a beteg panaszai, kórelőzménye és a fizikális vizsgálat alapján dönti el, milyen laborvizsgálatok szükségesek. Más vizsgálatok indokoltak jobb bordaív alatti fájdalom, mások krónikus hasmenés, visszatérő puffadás vagy ismeretlen eredetű fogyás esetén.

Milyen gasztroenterológiai laborvizsgálatokra lehet szükség hasi panaszok esetén?

A hasi panaszok kivizsgálása minden esetben a beteg részletes kikérdezésével és fizikális vizsgálatával kezdődik. Ezek alapján dönti el az orvos, hogy szükség van-e laborvizsgálatokra, képalkotó vizsgálatokra vagy endoszkópiára.

A laborvizsgálatok széles köre áll rendelkezésre, de elrendelésük nemcsak költség-, hanem szakmai kérdés is. A valódi klinikai kérdés nem az, hogy mit lehetne megnézni egy vérvétel során, hanem az, hogy mely feltételezett betegségeket szeretnénk igazolni vagy kizárni.

A hasi panaszok esetén végzett laborvizsgálatok elsődleges célja, hogy felismerjük az azonnali beavatkozást igénylő állapotokat, elkülönítsük a funkcionális (kimutatható szervi eltérés nélküli) és a szervi (organikus) betegségeket, valamint irányt mutassunk a további kivizsgálásnak.

Panasz Gyakran kért laborvizsgálatok*
Hasi fájdalom Teljes vérkép, CRP, májfunkció (AST, ALT, GGT, ALP, bilirubin), hasnyálmirigy-enzimek (amiláz, lipáz), vesefunkció
Jobb bordaív alatti fájdalom Májfunkció, bilirubin, GGT, ALP, teljes vérkép, CRP
Hasmenés Teljes vérkép, CRP, elektrolitok, vesefunkció, szükség esetén székletvizsgálatok
Krónikus puffadás Teljes vérkép, vasanyagcsere, szükség esetén cöliákia szerológia és egyéb célzott vizsgálatok
Székrekedés Általában nincs mindenkinél szükség laborvizsgálatra, de indokolt esetben teljes vérkép, pajzsmirigyfunkció és elektrolitok vizsgálata is szóba jöhet
Véres széklet Teljes vérkép, vasanyagcsere, CRP, szükség szerint további labor- és endoszkópos vizsgálatok
Ismeretlen eredetű fogyás Teljes vérkép, gyulladásos markerek, máj- és vesefunkció, vasanyagcsere, valamint az orvos által indokoltnak tartott célzott vizsgálatok
Reflux Laborvizsgálat önmagában ritkán elegendő, de bizonyos esetekben teljes vérkép vagy vashiány vizsgálata is indokolt lehet. A diagnózis alapja többnyire a tünetek értékelése, szükség esetén endoszkópos vizsgálat.

*Az itt felsorolt vizsgálatok tájékoztató jellegűek. A szükséges laborvizsgálatokat minden esetben a beteg panaszai, kórelőzménye, fizikális vizsgálata és a feltételezett betegség alapján választja ki a gasztroenterológus.

A laboreredményeket mindig a beteg panaszainak, életkorának, korábbi betegségeinek, gyógyszereinek, valamint egyéb labor- és képalkotó leleteinek ismeretében kell értékelni. Sokszor egy negatív laboreredmény is fontos információ, mert segít kizárni bizonyos betegségeket, vagy éppen azt jelzi, hogy más irányban kell folytatni a kivizsgálást.

A laborvizsgálatok tehát nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, hanem annak szerves részét képezik: a megfelelő időben, a megfelelő klinikai kérdés megválaszolására elvégzett vizsgálat segíti a diagnózis felállítását, a felesleges vizsgálatok elkerülését és a célzott kezelés megkezdését.

Mit mutat a teljes vérkép a gasztroenterológiai laborvizsgálatok során?

A teljes vérkép az egyik legfontosabb alapvizsgálat emésztőrendszeri panaszok esetén. Segíthet felismerni a vérszegénységet, a vashiányt, a felszívódási zavarok jeleit, a fertőzés vagy gyulladás laboratóriumi eltéréseit, valamint felvetheti az emésztőrendszeri vérzés gyanúját.

A laborleleten szereplő rövidítések első ránézésre nehezen értelmezhetők, pedig mindegyik fontos információt hordoz a szervezet állapotáról. A teljes vérkép a vér sejtes elemeit vizsgálja, vagyis a vörösvérsejteket, a fehérvérsejteket és a vérlemezkéket. Ezekből az adatokból fontos következtetések vonhatók le a szervezet állapotára, ugyanakkor egyetlen laboreredmény önmagában nem jelent diagnózist.

A teljes vérkép laborleletének rövidítései: mit jelentenek az RBC, Hb, HCT, MCV, WBC és PLT értékek?

Laborleleten szereplő rövidítés Mit jelent? Mire utalhat az eltérés?
RBC Vörösvérsejtszám Alacsony értéke vérszegénységre, magas értéke leggyakrabban kiszáradásra, ritkábban vérképzőszervi betegségre utalhat.
Hb Hemoglobin A vörösvérsejtek oxigénszállító fehérjéje. Alacsony értéke vérszegénységet jelezhet, amelynek hátterében vashiány, B12-vitamin- vagy folsavhiány, krónikus betegség vagy emésztőrendszeri vérzés is állhat. Magas értéke előfordulhat kiszáradás, dohányzás vagy ritkábban egyes betegségek esetén.
HCT Hematokrit A vörösvérsejtek arányát mutatja a vér teljes térfogatához képest. Alacsony értéke vérszegénységre, magas értéke leggyakrabban folyadékhiányra utalhat.
MCV A vörösvérsejtek átlagos térfogata Alacsony értéke leggyakrabban vashiányra, magas értéke B12-vitamin- vagy folsavhiányra, májbetegségre vagy fokozott alkoholfogyasztásra utalhat.
MCH Egy vörösvérsejt átlagos hemoglobintartalma Az MCV-vel együtt segít meghatározni a vérszegénység típusát és lehetséges okát.
MCHC A vörösvérsejtek átlagos hemoglobin-koncentrációja A vérszegénység okának pontosabb meghatározásában segít.
RDW A vörösvérsejtek méretbeli eltérése Emelkedett értéke gyakran a korai vashiány vagy B12-, illetve folsavhiány egyik első laboratóriumi jele lehet.
Fehérvérsejtszám (WBC) Fehérvérsejtszám Emelkedése fertőzésre vagy gyulladásra utalhat, csökkenése vírusfertőzés, gyógyszerhatás vagy ritkábban csontvelői eltérés következménye lehet.
NEUT, LYM, MONO, EOS, BASO A fehérvérsejtek különböző típusai (differenciál vérkép) Segítenek elkülöníteni a bakteriális és vírusos fertőzéseket, allergiás vagy parazitás betegségeket, illetve egyes immunológiai és hematológiai kórképeket.
PLT Vérlemezkeszám Alacsony értéke fokozott vérzékenységet okozhat, emelkedett értéke gyulladáshoz, vashiányhoz vagy ritkábban vérképzőszervi betegséghez társulhat.

A teljes vérkép önmagában azonban nem elegendő a diagnózis felállításához, ezért a legtöbb esetben egyéb laborvizsgálatokkal együtt értékelik.

Mit tartalmaz az alap laborvizsgálat gasztroenterológiai kivizsgálás során?

A hasi panaszok kivizsgálása során gyakran használjuk az „alaplabor” vagy „rutin laborvizsgálat” kifejezést. Ezek a mindennapi klinikai gyakorlatban többnyire ugyanazt jelentik: egy első vonalbeli laborvizsgálati csomagot, amelynek célja a leggyakoribb, klinikailag jelentős eltérések felismerése és a további kivizsgálás irányának meghatározása.

Az alaplabornak nincs minden intézményben egységes, kötelező tartalma. A vizsgálatok körét mindig az orvos állítja össze a beteg panaszai, kórelőzménye és a felmerülő betegségek alapján.

Az alaplabor rendszerint a teljes vérkép mellett alapvető biokémiai vizsgálatokat is tartalmaz, például:

  • vesefunkciós értékeket (karbamid, kreatinin, eGFR),
  • elektrolitokat (nátrium, kálium, kalcium, foszfát, magnézium),
  • májenzimeket (AST/GOT, ALT/GPT, GGT, ALP),
  • bilirubin,
  • vércukorszintet,
  • gyulladásos markereket (CRP, esetenként süllyedés),
  • valamint szükség szerint a vasanyagcsere vizsgálatait.

A közbeszédben gyakran használt „kisrutin” és „nagyrutin” elnevezések nem hivatalos laboratóriumi kategóriák, ezért tartalmuk laboratóriumonként és intézményenként eltérhet.

Ha a tünetek vagy a kórelőzmény indokolják, az alaplabor célzott vizsgálatokkal egészülhet ki, például pajzsmirigyfunkciós vizsgálatokkal, cöliákia szerológiai vizsgálataival, autoimmun markerekkel, fertőzésre utaló laborparaméterekkel vagy – megfelelő klinikai indikáció esetén – egyes tumormarkerekkel.

A gyomor- és bélrendszeri tünetek kivizsgálása során a laboratóriumi diagnosztika nem kizárólag vérvételből áll. Számos esetben fontos információt nyújtanak a vizelet- és székletvizsgálatok, illetve szükség esetén a széklettenyésztés is. Ezek fájdalommentes, nem invazív vizsgálatok, amelyek segíthetnek többek között húgyúti vagy emésztőrendszeri fertőzések, gyulladásos bélbetegségek, emésztőrendszeri vérzés, felszívódási zavarok vagy egyes daganatos betegségek kivizsgálásában.

(Szerző: Dr. Tóth Kinga, gasztroenterológus szakorvos, GasztroKlinika; Szakmai lektor: Dr. Csontos Ágnes, PhD, belgyógyász szakorvos, gasztroenterológus szakorvosjelölt)

 

gasztroenterológiai laborvizsgálatok,laborvizsgálat,vérkép,alaplabor,rutin labor,hasi fájdalom labor,puffadás labor,hasmenés labor,székrekedés labor,CRP,májfunkció,hasnyálmirigy enzimek,székletvizsgálat

Visszahívjuk Önt!

Kérésére visszahívjuk, adja meg nevét, e-mail címét és telefonszámát, kollégáink 24 órán belül jelentkeznek.

A küldés gomb megnyomásával elismerem, hogy elolvastam, megértettem és elfogadom az Adatvédelmi szabályzatot, mely alapján az oldal az adataimat kezeli.