Mit ehet az, aki cöliákiás? – Gluténmentes étrend alapjai, tiltott és megengedett ételek

A lisztérzékenység nem „nőhető ki”, és nem múlik el magától. A cöliákia egyetlen jelenleg ismert kezelési lehetősége a szigorúan betartott gluténmentes étrend. Ha egyszer diagnosztizálták a betegséget, akkor életre szólóan gluténmentes diétát kell tartani.

Az európai szabályozás szerint gluténmentesnek tekinthető egy élelmiszer, ha kevesebb mint 20 mg glutént tartalmaz kilogrammonként. Ezt a kész élelmiszereken az áthúzott búzakalász jelöli. Cöliákia esetén azonban nemcsak az összglutén mennyisége számít, hanem a keresztszennyeződés veszélye is. Ennek tipikus forrása lehet például a közös kenyérpirító, a közösen használt edények, a lisztes konyhai felületek vagy a közös olajban sütés.

Éppen ezért különösen fontos, hogy minden frissen diagnosztizált cöliákiás beteg alapos dietetikai oktatásban részesüljön. Nemcsak az számít, hogy mit ehet, hanem az is, hogyan készíti el az ételeket, és miként kerülheti el a gluténnal való szennyeződést a mindennapokban.

Miért fontos a szigorú gluténmentes étrend?

A gluténmentes diéta mellett teljes panasz- és tünetmentesség is elérhető, és csökkenthető a betegséghez társuló szövődmények kockázata. A tünetek javulása akár már napokkal vagy hetekkel a diéta megkezdése után is észlelhető lehet, ugyanakkor a vékonybél nyálkahártyájának regenerációja, illetve a laboratóriumi eltérések rendeződése sokkal lassabb folyamat. Ez akár egy-két évig is eltarthat.

Fontos, hogy a diétát a panaszok enyhülése után sem szabad abbahagyni. Enyhébb vagy közepes panaszok esetén sem szabad glutént fogyasztani, mert a vékonybél nyálkahártyája ilyenkor is tovább károsodhat, ami hosszú távon újabb szövődményekhez vezethet.

Nem mindenkinek javasolt a gluténmentes étrend

Lényeges, hogy gluténmentes étrend csak igazoltan cöliákiás betegek számára javasolt. Akinek az orvosi vizsgálatok nem igazolják a betegséget, annak nem ajánlott önállóan gluténmentes diétába kezdenie. Öndiagnózis alapján nem érdemes glutént kiiktatni az étrendből.

Ez különösen fontos akkor, ha valaki még kivizsgálás előtt áll cöliákia gyanúja miatt. Ha a páciens a vizsgálatok előtt elhagyja a glutént, az megzavarhatja a diagnózis felállítását, és a laboreredmények vagy a szövettani vizsgálat félrevezetőek lehetnek.

Mit fogyaszthatnak a cöliákiások?

Gluténmentes étrendben általában fogyaszthatók az alábbi alapanyagok:

• kukorica
• rizs
• szója
• amaránt
• burgonya
• hajdina
• köles
• tápióka
• quinoa
• tej, túró, natúr tejtermékek*
• tőkehúsok
• tojás
• zöldségek
• gyümölcsök
• száraz hüvelyesek
• méz, lekvár

* A kezeletlen cöliákia következtében a vékonybél nyálkahártyája károsodik, a bélbolyhok ellapulnak (atrofizálnak), így csökken a felszívó felület és romlik a tápanyagok hasznosulása. Ennek következtében gyakran alakul ki másodlagos laktózintolerancia is. Mivel a tejcukor lebontásáért felelős enzim a bélbolyhok felszínén termelődik, a károsodás miatt a laktóz emésztése is zavart szenved. Ez puffadáshoz, hasi panaszokhoz, lazább széklethez vagy akár hányingerhez vezethet, így a tejtermékek fogyasztása ilyenkor átmenetileg panaszokat okozhat.

Mit nem fogyaszthatnak a cöliákiások?

Cöliákia esetén kerülni kell minden olyan élelmiszert, amely glutént tartalmaz, vagy gluténnal szennyeződhetett. Ide tartoznak például:

• búza
• tönkölybúza
• durumbúza
• búzacsíra
• búzakeményítő
• rozs
• árpa
• bulgur
• tritikálé
• maláta
• búzadara (gríz)
• zsemlemorzsa
• korpa
• egyes húskonzervek
• levesporok
• szószok
• sör
• whisky
• gabonapálinka

Mire érdemes figyelni a mindennapokban?

A cöliákia kezelése nem csupán annyit jelent, hogy valaki nem eszik kenyeret vagy tésztát. A biztonságos gluténmentes étrend odafigyelést igényel a bevásárlásnál, az ételkészítés során, sőt éttermi vagy közösségi étkezésnél is. A keresztszennyeződés megelőzése legalább olyan fontos, mint a nyilvánvaló gluténtartalmú élelmiszerek kerülése.

A gondosan betartott gluténmentes étrenddel a cöliákiás betegek teljes életet élhetnek, de ehhez pontos diagnózisra, tudatos étrendre és megfelelő szakmai támogatásra is szükség van.

(Forrás: Dr. Juhász Márk, PhD – orvosszakmai vezető, GasztroKlinika; Dr. Csontos Ágnes, PhD – belgyógyász szakorvos, gasztroenterológia szakorvosjelölt)