Tartalomjegyzék
Amennyiben az ételallergia diagnózisa megszületik, gyakran hangzik el a kérdés: „Mit lehet tenni? Van rá gyógyszer?” Az ételallergia kezelése ma elsősorban a reakciók megelőzésére és gyors kezelésére épül. Bizonyos esetekben azonban aktív terápiás beavatkozás is szóba jöhet.
Igazolt ételallergia esetén a kiváltó étel kerülése továbbra is a kezelés alapja. A cél a pontosan azonosított allergén elkerülése, nem pedig egy indokolatlanul beszűkített étrend. A megfelelő kezeléshez azonban először pontos diagnózis szükséges.
Arról, hogy milyen vizsgálatok segíthetnek az ételallergia felismerésében, ebben a cikkben írtunk részletesen: Milyen vizsgálat mutatja ki az ételallergiát?
Fontos tudni, hogy egyes allergiák – például a tej- vagy tojásallergia – gyermekkorban nagy arányban kinőhetők. Más allergének, például a földimogyoró vagy bizonyos diófélék esetében ez ritkábban fordul elő, ezért ezek gyakrabban tartósan fennmaradnak. A tolerancia kialakulása részben az immunrendszer érési folyamatának következménye, részben az allergén tulajdonságaitól függ. Emiatt az időszakos kontroll és a tervezett újraterhelés mérlegelése fontos része a gondozásnak.
Az allergia kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Sokan kíváncsiak arra is, hogy az allergiás hajlam mennyiben örökölhető. Erről részletesen ebben a cikkben írtunk: Öröklődik az ételallergia?
Antihisztamin és adrenalin
Az enyhébb allergiás tünetek – például bőrkiütés vagy viszketés – esetén az antihisztaminok segíthetnek a panaszok csökkentésében. Fontos azonban tudni, hogy ezek a gyógyszerek nem akadályozzák meg a súlyos allergiás reakció kialakulását. Súlyos, az egész szervezetet érintő reakció, azaz anafilaxia esetén az első és legfontosabb gyógyszer az adrenalin. Az adrenalin csökkenti a légúti duzzanatot, javítja a keringést, emeli a vérnyomást és lassítja a reakció súlyosbodását. Az adrenalin-tartalmú autoinjektor felírása mindig egyéni kockázatbecslés alapján történik.
Biológiai terápiák allergiára
Az allergiák kezelésében az utóbbi években megjelentek az úgynevezett biológiai terápiák, például bizonyos monoklonális antitestek. Ezek a gyógyszerek célzottan avatkoznak be az allergiás reakció kialakulásának folyamatába. Ahelyett, hogy az egész immunrendszert befolyásolnák, az immunválasz egy-egy kulcsfontosságú pontját célozzák meg, és meghatározott molekulákat blokkolnak, amelyek szerepet játszanak az allergiás gyulladás fenntartásában.
A biológiai kezelések elsősorban olyan esetekben jöhetnek szóba, amikor a hagyományos kezelés – például az allergén kerülése vagy a tüneti gyógyszerek – nem elegendő. Egyes készítményeket már alkalmaznak például súlyos asztma vagy atópiás dermatitis kezelésében, és jelenleg az ételallergiák esetében is intenzív kutatások zajlanak.
Bár ezek a terápiák ígéretes lehetőséget jelentenek, alkalmazásuk jelenleg szigorúan meghatározott feltételekhez kötött, és nem számítanak rutinszerű elsővonalbeli kezelésnek ételallergia esetén. A kezelést minden esetben szakorvos javasolja, és speciális centrumokban történik.
Immunterápia a súlyos reakciók kockázatának csökkentése érdekében
Az úgynevezett orális immunterápia (OIT) során az allergénből nagyon kis mennyiséget adnak ellenőrzött körülmények között, majd az adagot fokozatosan emelik. Ezt a folyamatot nevezzük deszenzitizációnak. A cél nem feltétlenül az allergia teljes megszüntetése, hanem a reakcióküszöb emelése, a súlyos reakciók kockázatának csökkentése és az életminőség javítása. A deszenzitizáció azonban nem mindenkinél alkalmazható, és nem kockázatmentes. Elsősorban igazolt, tartós ételallergia esetén javasolt, különösen olyan allergéneknél, ahol a spontán kinövés kevésbé valószínű – például mogyoróallergia esetében. A kezelés speciális centrumokban, szoros orvosi felügyelet mellett történik.
Az ételallergia kezelése a jövőben egyre inkább a személyre szabott kockázatbecslés irányába halad. Ebben fontos szerepe van a molekuláris diagnosztikának, az egyéni reakcióküszöb meghatározásának, az allergén kontrollált bevezetésének és a célzott immunterápiáknak. A kezelés célja nem pusztán a tiltás, hanem a biztonság növelése és az életminőség javítása.
A kezelés része lehet az étrend átgondolása is. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a túl szigorú vagy indokolatlan diéta problémákat is okozhat.
Arról, hogy mikor indokolt az eliminációs diéta, és mikor árthat, ebben a cikkben írtunk részletesen: Eliminációs diéta: mikor indokolt, és mikor árthat?
(Forrás: Gasztroklinika; Lektor: Dr. Csontos Ágnes, PhD, belgyógyász szakorvos, gasztroenterológia szakorvosjelölt)
Kapcsolódó cikkek az ételallergiáról
