Öröklődik az ételallergia?

Az orvosi rendelőben gyakran hangzik el a kérdés: „Ha én allergiás vagyok, a gyermekem is az lesz?” 

Sokan egyszerűbben így fogalmaznak: öröklődik az ételallergia? A válasz: nem feltétlenül.

Mi az atópiás hajlam?

Nem maga a konkrét allergia öröklődik, hanem az úgynevezett atópiás hajlam. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer hajlamosabb lehet allergiás típusú reakciók kialakítására. Ha az egyik szülő allergiás, a gyermeknél nagyobb az esély arra, hogy valamilyen allergiás betegség alakul ki. Két allergiás szülő esetén ez a kockázat még magasabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az allergia biztosan megjelenik.

Az atópiás hajlam többféleképpen is megnyilvánulhat. Megjelenhet például ekcémaként, asztmaként, szénanáthaként vagy ételallergiaként. Gyakran előfordul, hogy ezek a tünetek az élet során egymást követik. Ezt a jelenséget atópiás menetelésnek nevezzük.

Milyen szerepe van a genetikának?

Fontos tudni, hogy nincs egyetlen gén, amely önmagában az allergia kialakulásáért felelős. Az allergiás hajlam több genetikai tényező és a környezeti hatások együttes eredménye.

Az elmúlt évtizedekben az ételallergia előfordulása jelentősen emelkedett. Ez arra utal, hogy a környezeti tényezőknek is fontos szerepük lehet. A kutatások ma is vizsgálják például a bélmikrobiom összetételének, a bőr védelmi funkciójának sérülésének, a hozzátáplálás módjának és időzítésének, valamint a korai fertőzések és az antibiotikumhasználat hatását.

Ma már az is ismert, hogy ha a szervezet először a sérült bőrön – például ekcémán – keresztül találkozik egy allergénnel, nagyobb eséllyel alakul ki allergiás reakció. Ezért a korábbi gyakorlattal ellentétben ma már nem javasolt az allergén ételek bevezetésének indokolatlan halasztása. Úgy tűnik, hogy az emésztőrendszeren keresztüli korai találkozás inkább védő szerepet játszhat.

Érdemes szűrni a családtagokat?

Gyakran felmerül egy másik kérdés is: ha a családban van allergiás, érdemes-e a többi családtagot szűrni? Általában nem. A családi allergia önmagában nem indokol laborvizsgálatot. Tünetmentes embereknél a specifikus IgE kimutatása csak azt jelzi, hogy a szervezet találkozott az adott allergénnel. Ezt szenzitizációnak nevezzük, és önmagában nem jelenti azt, hogy valódi allergia is jelen van.

A tünetek nélküli pozitív lelet könnyen félrevezető lehet, és akár felesleges diétás megszorításokhoz is vezethet!

Ezért a legfontosabb kérdés nem az, hogy a gyermek „örökölte-e” a hajlamot, hanem az, hogy jelentkeznek-e nála valódi tünetek. Ha tünetek jelentkeznek, a kivizsgálás menetéről és a lehetséges vizsgálatokról itt olvashat részletesen: Milyen vizsgálat mutatja ki az ételallergiát.

(Forrás: Gasztroklinika; Lektor: Dr. Csontos Ágnes, PhD, belgyógyász szakorvos, gasztroenterológia szakorvosjelölt)