Az étrend számos emésztőrendszeri betegség kezelésének és hosszú távú gondozásának fontos része. Nincs azonban mindenki számára egyformán megfelelő diéta: az étrendi javaslatokat a diagnózis, a panaszok, a tápláltsági állapot, az életmód és az egyéni szükségletek figyelembevételével érdemes kialakítani.
A GasztroKlinika dietetikai tanácsadásán dietetikusaink személyre szabott táplálkozási segítséget nyújtanak emésztőrendszeri betegségek és panaszok, felszívódási zavarok, igazolt ételallergia, speciális étrendi igények és tápláltsági problémák esetén. Szükség esetén a dietetikai ellátás a gasztroenterológiai kivizsgáláshoz és kezeléshez kapcsolódva történik.
A dietetikai tanácsadás számos emésztőrendszeri betegség kezelésének része lehet. A megfelelő étrend azonban betegségenként és egyénenként is eltérő: más táplálkozási szempontokat kell figyelembe venni például cöliákia, gyulladásos bélbetegség, IBS vagy divertikuláris betegség esetén.
Dietetikusainkhoz többek között irritábilis bél szindróma (IBS), SIBO, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, cöliákia, divertikulózis és divertikuláris betegség, laktóz- és fruktózfelszívódási zavar, igazolt ételallergia, refluxbetegség, valamint egyéb emésztési és felszívódási zavarok esetén fordulhat.
Dietetikai segítség indokolt lehet visszatérő puffadás, fokozott bélgázképződés, hasmenés, székrekedés vagy étkezésekhez kapcsolódó emésztőrendszeri panaszok esetén is. Ha a panaszok oka még nem ismert, fontos, hogy az étrendi változtatás ne helyettesítse a megfelelő gasztroenterológiai kivizsgálást.
A dietetikai gondozás része lehet az emésztőrendszeri betegségekhez társuló nem megfelelő tápláltsági állapot, nem szándékos testsúlycsökkenés vagy tápanyaghiányok felismerése és étrendi kezelése is.
Az irritábilis bél szindrómához (IBS) és egyes más emésztőrendszeri állapotokhoz gyakran társul puffadás, fokozott bélgázképződés, hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés. A panaszok csökkentésében bizonyos esetekben célzott étrendi változtatások is szerepet kaphatnak.
IBS esetén alkalmazható dietetikai módszer lehet a low FODMAP étrend, amelynek során átmenetileg csökkentjük bizonyos, nehezebben felszívódó, fermentálható szénhidrátok bevitelét. A low FODMAP étrend nem tartós tiltólista: a korlátozott időszakot fokozatos visszaterhelés követi, amelynek célja annak meghatározása, hogy az egyes élelmiszercsoportok közül melyek és milyen mennyiségben váltanak ki panaszokat.
SIBO (vékonybél-bakteriális túlnövekedés) esetén az étrendi kezelés a komplex terápia része lehet, de nem helyettesíti a gasztroenterológiai kivizsgálást és az orvos által meghatározott kezelést. A dietetikai tanácsadás célja ilyenkor is a panaszokat figyelembe vevő, ugyanakkor megfelelő energia- és tápanyagbevitelt biztosító étrend kialakítása.
A low FODMAP étrendet ezért érdemes dietetikus irányításával, meghatározott ideig és személyre szabottan alkalmazni.
Cöliákia esetén a kezelés alapja az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend. A dietetikai tanácsadás során nemcsak a gluténtartalmú élelmiszerek felismerésében nyújtunk segítséget, hanem az élelmiszercímkék értelmezésében, a keresztszennyeződés elkerülésében és a kiegyensúlyozott gluténmentes étrend kialakításában is.
Igazolt ételallergia esetén fontos, hogy az allergént tartalmazó élelmiszerek elhagyása mellett az étrend továbbra is megfelelő energia- és tápanyagbevitelt biztosítson. A dietetikus segít a biztonságos helyettesítési lehetőségek megtalálásában és a felesleges étrendi megszorítások elkerülésében.
Laktóz- vagy fruktózfelszívódási zavar esetén sem feltétlenül ugyanazt a megszorítást igényli minden páciens. A dietetikai tanácsadás célja az egyéni tolerancia figyelembevételével olyan étrend kialakítása, amely csökkentheti a panaszokat anélkül, hogy indokolatlanul sok élelmiszert kellene kizárni.
Gyulladásos bélbetegségek – például Crohn-betegség és colitis ulcerosa – esetén nincs minden betegre és minden élethelyzetre alkalmazható egységes étrend. A táplálkozási szükségleteket befolyásolhatja a betegség aktivitása, az érintett bélszakasz, a korábbi műtétek, a felszívódási zavarok, a testsúly változása és az esetlegesen kialakult hiányállapotok.
A dietetikai ellátás célja ezért az aktuális állapothoz igazodó táplálkozás kialakítása, a megfelelő energia- és tápanyagbevitel támogatása, valamint a szükségtelen étrendi megszorítások elkerülése.
Krónikus gyulladásos bélbetegség esetén a dietetikai gondozás a gasztroenterológiai kezeléshez kapcsolódva, hosszabb távon is indokolt lehet.
Divertikulózis és divertikuláris betegség esetén az étrendi javaslatokat mindig az aktuális állapothoz kell igazítani. Akut diverticulitis idején más étrendi szempontok lehetnek indokoltak, mint a panaszmentes időszakban, ezért az étrend a betegség különböző szakaszaiban változhat.
A gyulladás lezajlását követően a hosszú távú étrend kialakításánál többek között a megfelelő rost- és folyadékbevitel, az egyéni tolerancia és a székelési szokások is figyelembe vehetők. A dietetikai tanácsadás abban segít, hogy a páciens ne általános tiltólisták alapján étkezzen, hanem az aktuális állapotának megfelelő étrendet kövessen.
Reflux, puffadás, hasmenés, székrekedés és más emésztőrendszeri panaszok esetén sem feltétlenül egy általános „diéta” jelenti a megoldást. A dietetikai konzultáció során áttekintjük az étkezések összetételét, mennyiségét és időzítését, valamint azt, hogy mely ételek vagy étkezési szokások kapcsolódhatnak a panaszok megjelenéséhez.
A cél az egyéni kiváltó tényezők felismerése és a szükségtelen megszorítások elkerülése, miközben az étrend hosszú távon is változatos és megfelelő tápanyagtartalmú marad.
Az első konzultáció során a dietetikus részletesen áttekinti a páciens táplálkozási szokásait, panaszait, életmódját és tápláltsági állapotát. Figyelembe veszi a testsúly és annak esetleges változását, a korábbi diagnózisokat, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a laboratóriumi és egyéb vizsgálati eredményeket.
A konzultáció során szó esik arról is, hogy a páciens mikor, milyen gyakran és mit fogyaszt, mely ételekhez kapcsolódnak panaszok, milyen étrendi megszorításokat alkalmaz jelenleg, illetve milyen korábbi diétás változtatásokat próbált már.
Ezek alapján a dietetikus személyre szabott étrendi és életmódbeli javaslatokat fogalmaz meg, amelyek igazodnak az egészségi állapothoz, a napi rutinhoz, az étkezési lehetőségekhez és az egyéni preferenciákhoz.
Emésztőrendszeri betegségek esetén a dietetikai ellátás sokszor szorosan kapcsolódik a gasztroenterológiai kivizsgáláshoz és kezeléshez. A gasztroenterológus feladata a panaszok hátterének kivizsgálása, a diagnózis felállítása és az orvosi kezelés meghatározása, a dietetikus pedig erre építve segít a megfelelő étrend gyakorlati kialakításában.
A GasztroKlinikán a gasztroenterológiai és dietetikai ellátás egymásra épülhet, így az étrendi javaslatok a diagnózishoz, a vizsgálati eredményekhez és az aktuális terápiához igazíthatók.
A dietetikai konzultációt segítheti az előzetesen vezetett étkezési és tüneti napló, amelyből pontosabb kép kapható a táplálkozási szokásokról és az étkezésekhez kapcsolódó panaszokról.
A napló közös elemzése segíthet felismerni azokat a szokásokat vagy összefüggéseket, amelyeken érdemes változtatni. Ugyanakkor fontos, hogy egy-egy étel és a tünetek időbeli egybeesése önmagában még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott élelmiszert tartósan ki kell zárni az étrendből.
Igény esetén a dietetikai tanácsadástól elkülönülő szolgáltatásként személyre szabott, egyhetes étrendtervezésre is lehetőség van.
Az étrendi változtatások bevezetése gyakran több lépésből áll. A dietetikai kontroll során áttekintjük, hogyan sikerült a javaslatokat beilleszteni a mindennapokba, hogyan változtak a panaszok, és szükség van-e az étrend további módosítására.
A kontroll különösen fontos lehet olyan dietoterápiák esetén, amelyek több szakaszból állnak, például a low FODMAP étrend eliminációs és visszaterhelési szakaszában, illetve krónikus emésztőrendszeri betegségek hosszabb távú gondozása során.
Kérésére visszahívjuk, adja meg nevét, e-mail címét és telefonszámát, kollégáink 24 órán belül jelentkeznek.
