Tartalomjegyzék
A cöliákia különleges helyet foglal el az autoimmun betegségek között: ismerjük azt a környezeti tényezőt, amely kiváltja a kóros immunreakciót – ez a glutén –, és ezt a kiváltó tényezőt az étrendből ki lehet iktatni.
Ezért a diagnosztizált cöliákia kezelésének alapja ma is a szigorú, élethosszig tartó gluténmentes étrend. Bár a cöliákia gyógyszeres kezelését évtizedek óta kutatják, fontos tisztázni: a jelenlegi fejlesztések célja nem az, hogy a gluténmentes étrendet feleslegessé tegyék. Egy jövőbeli gyógyszeres kezelés sokkal inkább a diéta mellett jelenthet kiegészítő segítséget vagy további védelmet.
A glutén teljes kizárása a mindennapi életben komoly odafigyelést igényel. A cöliákiával élőknek nemcsak a nyilvánvaló gluténforrásokat kell kerülniük, hanem számolniuk kell a keresztszennyeződéssel és a véletlen gluténexpozíció lehetőségével is.
Egy jövőbeli kiegészítő kezelés ezért például:
Az egyik kutatási irány olyan enzimek fejlesztése, amelyek már az emésztőrendszerben kisebb darabokra bontanák a glutént. Ennek az lenne a célja, hogy kevesebb olyan gluténrészlet jusson el a vékonybélhez, amely képes kiváltani a cöliákiára jellemző immunreakciót. Ez a megközelítés elsősorban a gluténmentes étrend mellett véletlenül elfogyasztott kis mennyiségű glutén elleni kiegészítő védelemként lehet érdekes. Nem arról van tehát szó, hogy egy ilyen készítmény mellett a cöliákiával élő beteg ismét szabadon fogyaszthatna glutént.
A cöliákia kialakulásában fontos szerepet játszik a szöveti transzglutamináz 2, vagyis TG2 enzim. Leegyszerűsítve: ez az enzim úgy alakítja át a glutén bizonyos részeit, hogy az immunrendszer könnyebben felismerje azokat, és erőteljesebb immunválaszt indítson ellenük. A kutatók ezért olyan gyógyszereket is fejlesztenek, amelyek a TG2 működésének gátlásával próbálják ezt a folyamatot fékezni – még azelőtt, hogy kialakulna a vékonybél bélbolyhait károsító immunreakció. Ez is kiegészítő terápiás lehetőségként képzelhető el, nem pedig a gluténmentes étrend helyettesítőjeként.
A cöliákiában az IL-15 nevű jelzőmolekula is szerepet játszik abban, hogy bizonyos immunsejtek károsítsák a vékonybél hámsejtjeit. Az IL-15 működésének gátlásával azt vizsgálják, mérsékelhető-e a bélnyálkahártyát károsító immunreakció. Ez a megközelítés jól mutatja, hogy a kutatók nem csupán magát a glutént próbálják semlegesíteni, hanem a betegség kialakulásához vezető immunológiai folyamat több pontján is keresik a beavatkozás lehetőségét.
Egy másik fontos kutatási terület az úgynevezett immunológiai tolerancia kialakítása. Ezeknek a kezeléseknek nem egyszerűen az lenne a céljuk, hogy csökkentsék a tüneteket, hanem hogy megváltoztassák az immunrendszer gluténre adott kóros válaszát. Ez azonban jelenleg még kutatási terület, nem rutinszerűen elérhető kezelés. És ez a megközelítés sem jelenti azt, hogy a cöliákia jövőbeli kezelésének célja a gluténmentes étrend elhagyása lenne.
A cöliákia autoimmun betegség. A glutén hatására kialakuló kóros immunreakció károsíthatja a vékonybél bélbolyhait, és ezáltal ronthatja a tápanyagok felszívódását. A betegség ugyanakkor rendkívül változatos formában jelentkezhet.
A klasszikus tünetek között szerepelhet:
De a cöliákia jelentkezhet például:
Sőt, előfordulhat, hogy valakinek nincsenek jellegzetes gasztroenterológiai tünetei.
Ezért a tartós vagy nehezen magyarázható panaszok hátterében nemcsak a „tipikus” cöliákiás tüneteket érdemes keresni.
A cöliákia kialakulásában jelentős genetikai hajlam játszik szerepet. Ezért ha valakinél igazolódik a betegség, az elsőfokú rokonok – a szülők, testvérek és gyermekek – kockázata is számottevően magasabb. A GasztroKlinika összefoglalója szerint az elsőfokú rokonok körében a cöliákia előfordulásának esélye mintegy 5–10%, vagyis akár többszöröse, egyes adatok szerint körülbelül tízszerese lehet az általános népességben tapasztaltnak.
Ez azért különösen fontos, mert a cöliákia nem mindig okoz jellegzetes emésztőrendszeri tüneteket. Előfordulhat, hogy valaki teljesen panaszmentes, vagy csak olyan kevésbé specifikus eltérések jelentkeznek nála, mint a vashiány, a fáradékonyság vagy bizonyos hiányállapotok. Emiatt a közvetlen családtagok célzott szűrése akkor is indokolt lehet, ha nincsenek klasszikus panaszaik.
A kivizsgálás első lépése rendszerint laboratóriumi szerológiai vizsgálat. Bizonyos esetekben genetikai vizsgálat is szóba jöhet, amely a cöliákiára hajlamosító génváltozatok jelenlétét vizsgálja. Fontos azonban, hogy ezek jelenléte önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki cöliákiás; a negatív genetikai eredmény viszont nagy valószínűséggel kizárja a betegséget.
A cöliákia gyógyszeres kezelésének kutatása fontos és gyorsan fejlődő terület. A különböző fejlesztések a jövőben új lehetőségeket adhatnak a cöliákiával élők kezébe, ezeket azonban jelenleg nem a gluténmentes étrend alternatívájaként kell elképzelni.
A valódi jelentőségük abban lehet, hogy a gluténmentes étrend mellett:
A biztos pont ma is a glutén következetes kerülése. A gyógyszerkutatások célja nem az, hogy ezt feleslegessé tegyék, hanem hogy a gluténmentes étrend mellett a jövőben további segítséget adhassanak a cöliákiával élőknek.
(Forrás: GasztroKlinika)
Kérésére visszahívjuk, adja meg nevét, e-mail címét és telefonszámát, kollégáink 24 órán belül jelentkeznek.
