Tartalomjegyzék
2025 február 9-től megváltoztak a speciális étrend igénylésének egyes szabályai az óvodai és iskolai közétkeztetésben. Gluténmentes étrendhez szakorvosi igazolás szükséges, ételallergia vagy ételintolerancia gyanúja esetén pedig a kivizsgálás idejére meghatározott feltételekkel átmeneti igazolás állítható ki. De ki adhat igazolást a diétás étkezéshez? Meddig érvényes az átmeneti igazolás, és mi történik, ha az intézmény nem tudja biztosítani az előírt diétát? Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Fontos, hogy speciális diétát ne pusztán feltételezés alapján vezessünk be. Egy indokolatlanul szigorú étrend fontos tápanyagok elégtelen beviteléhez és hiányállapotok kialakulásához vezethet, gyermekkorban pedig különösen lényeges a megfelelő energia-, vitamin- és ásványianyag-bevitel. A cél ezért nem egyszerűen az igazolás megszerzése, hanem annak szakorvosi kivizsgálása, hogy valóban szükség van-e diétára, és ha igen, pontosan milyen étrendi megszorítás indokolt..
A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2024 februári módosítása egyértelmű keretet ad a közétkeztetésben igényelhető speciális étrendekhez. Az alapellátásban dolgozó házi gyermekorvos vagy iskolaorvos csak átmeneti, legfeljebb hat hónapig érvényes igazolást állíthat ki, amely a kivizsgálás idejére biztosítja a gyermek biztonságos étkezését. Tartós diéta esetén azonban kizárólag szakorvosi igazolás fogadható el.
A gluténmentes étrend igénylése ennél is szigorúbb: azt átmeneti igazolással sem lehet kérni, kizárólag szakorvosi diagnózis és dokumentum alapján engedélyezhető.
A szakorvosi igazolásnak tartalmaznia kell a gyermek számára előírt diétát, az érintett allergéneket, valamint cukoranyagcsere-zavar esetén a napi szénhidrátbevitel mennyiségét és elosztását is. Ezzel az iskolai konyha pontos útmutatást kap, így elkerülhetők a félreértések.
A jogszabály meghatározza azt is, kik adhatnak ki ilyen igazolást: többek között gasztroenterológus, gyermek-gasztroenterológus, allergológus, klinikai immunológus, diabetológus, endokrinológus, nefrológus, neurológus és gyermek-neurológus.
További változás, hogy a közétkeztetésből kizárták a legsúlyosabb reakciókat kiváltó alapanyagokat, például a földimogyorót, dióféléket és a szezámmagot. A diétás menük kialakításában a dietetikus szerepe is hangsúlyosabb lett: különösen cukoranyagcsere-zavarok esetén a dietetikus határozza meg a megfelelő adagokat.
Ha a gyermeknél visszatérő hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, fáradékonyság, vérszegénység, illetve növekedési vagy fejlődési elmaradás jelentkezik, felmerülhet a cöliákia gyanúja.
A kivizsgálás első lépései között szerepelhet a cöliákiára jellemző ellenanyagok vérből történő meghatározása, többek között a szöveti transzglutamináz (tTG) IgA és – szükség esetén – az endomysium elleni (EMA) IgA vizsgálata. A szerológiai eredményeket a gyermek-gasztroenterológus a tünetekkel, az előzményekkel és az egyéb vizsgálati eredményekkel együtt értékeli.
Gyermekkorban meghatározott szakmai feltételek teljesülése esetén a cöliákia diagnózisa vékonybél-biopszia nélkül is felállítható, más esetekben endoszkópos mintavételre és szövettani vizsgálatra is szükség lehet.
Fontos, hogy cöliákia gyanúja esetén a gyermek a kivizsgálás előtt ne kezdjen gluténmentes diétába, mert a glutén elhagyása befolyásolhatja a vizsgálatok eredményét és megnehezítheti a pontos diagnózis felállítását.
Ha a gyermek bizonyos ételek – például tej, tojás vagy diófélék – fogyasztását követően csalánkiütést, duzzanatot, hányást, hasmenést, légúti vagy más allergiára utaló tünetet tapasztal, felmerülhet táplálékallergia lehetősége.
A kivizsgálás módját mindig a tünetek és a kórtörténet alapján határozza meg a szakorvos. Ennek része lehet bőrteszt, specifikus IgE-vérvizsgálat, indokolt esetben molekuláris allergiavizsgálat, például ALEX², illetve szükség esetén szakorvosi felügyelet mellett végzett terheléses vizsgálat.
Fontos, hogy egy pozitív allergiateszt önmagában nem minden esetben jelent klinikailag igazolt táplálékallergiát. A diagnózis felállításakor a szakorvos a vizsgálati eredményeket a gyermek tüneteivel és kórtörténetével együtt értékeli. Igazolt táplálékallergia esetén a szakorvosi igazolásban pontosan meghatározható, mely allergént vagy élelmiszert szükséges kerülni.
Ha a gyermek tej vagy tejtermék fogyasztása után puffadást, görcsös hasi fájdalmat, fokozott gázképződést vagy hasmenést tapasztal, felmerülhet a laktózintolerancia gyanúja.
A kivizsgálás része lehet a hidrogén- és metán-kilégzési teszt. A vizsgálat során a gyermek laktóztartalmú tesztoldatot fogyaszt, majd meghatározott időközönként mérik a kilélegzett levegő hidrogén- és metánkoncentrációját. A kilégzési teszt eredményét a gyermek panaszainak és egyéb klinikai információinak ismeretében értékeli a szakorvos. Ezek együttesen segítenek annak megállapításában, hogy fennáll-e laktózintolerancia, szükség van-e étrendi változtatásra, illetve indokolt-e szakorvosi igazolás kiállítása.
A szabályozás célja, hogy a gyermek számára valóban az egészségi állapotának megfelelő étrend legyen biztosítható az óvodában vagy az iskolában. Ehhez fontos a pontos diagnózis és az ennek megfelelő szakorvosi igazolás, amely egyértelműen meghatározza, milyen diétára, illetve mely élelmiszerek vagy allergének kerülésére van szükség.
Ha a gyermek panaszai miatt még nem született pontos diagnózis, az első lépés a megfelelő szakorvosi kivizsgálás. Igazolt betegség esetén a szakorvosi dokumentáció alapján kérhető a szükséges diétás étkezés az óvodában vagy az iskolában.
A szakorvosi igazoláshoz szükséges nyomtatvány elérhető a GasztroKlinika honlapján – a letöltéshez kattintson ide.
A diétás közétkeztetés aktuális szabályairól, a szakorvosi és átmeneti igazolás sablonjáról, valamint a kapcsolódó szakmai dokumentumokról az NNGYK Diétás étkeztetés oldalán található részletes tájékoztatás.
NNGYK – Diétás étkeztetés: hivatalos tájékoztatók és dokumentumok
(Forrás: Gasztroklinika)
Kérésére visszahívjuk, adja meg nevét, e-mail címét és telefonszámát, kollégáink 24 órán belül jelentkeznek.
