Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az orvos-beteg találkozásokat?

Hogyan készülhet a konzultációra?

A kezelőorvossal való találkozás egyik fő célja, hogy a beteg beszámoljon a panaszairól, tüneteiről, az orvosnak és önnek egyaránt érdeke, hogy a találkozó alkalmával minden panasza szóba kerüljön. Egy krónikus betegség esetében azonban a szerteágazó tünetekről való beszámoló időigényes, sőt gyakran az első panaszok említése kapcsán a szakorvos további kérdéseket tehet fel ezekkel kapcsolatban, s így néhány fontos panasz, tünet elsikkadhat. Ezek a problémák megelőzhetőek a tüneti napló használatával.

Vezessen tüneti naplót! 

A tüneti napló rendkívül hasznos segítség, nagyon rövid idő alatt teljes képet mutathat állapotáról, az orvos fontos következtetéseket vonhat le, célzott diagnosztikai vizsgálatokat kérhet, ezzel is segítve a hatékony terápiát. A legegyszerűbb formájában a tüneti napló egy olyan füzet, amelyben a páciens táblázatos formában foglalja össze a panaszokat, tüneteket. A táblázat első oszlopának egyes soraiba érdemes beírni az észlelt problémákat, panaszokat, a további oszlopok pedig a napokat jelölik. Egy-egy sorban  számmal jelölheti az észlelt tünet erősségét, pld. 1-es enyhe, 5-ös nagyon erős.

Kérjük, töltse le a GasztroKlinika Tüneti Napjóját, vezesse szisztematikusan!  A tüneti napló kezelőorvosa számára azért hasznos, mert így pillanatok alatt teljes körű áttekintést kaphat akár az elmúlt hetek eseményeiről is – a páciens számára pedig azért, mert így biztos lehet benne, hogy orvosa minden panaszáról értesül.

Készítse össze a korábbi egészségügyi papírjait!

Orvosának sokszor lehet szüksége korábbi vizsgálati eredményeire, zárójelentéseire – aktuális laboreredményeit pl. gyakran csak a korábbiakhoz mérten lehet megfelelően értékelni. Ugyan napjainkban az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe rögzített dokumentumok elérhetők, ám nem árt, ha önnél vannak a különféle leletei. Hasznos, ha van egy olyan mappája, amelybe az egészségügyi dokumentumait (pl. laboreredményeit, zárójelentéseit) tartja, s ezt magával viszi a rendelésre, az is hasznos, ha ezeket időrend szerint sorolja!

Készítsen listát arról, hogy milyen gyógyszereket szed! 

Orvosának ahhoz, hogy változtasson a meglévő kezelésen, ismernie kell minden egyéb gyógyszert, amit ön szed. A konzultációk alkalmával előfordul, hogy a páciensek nem emlékeznek a készítmények nevére, adagolására. Érdemes ezt a listát mindig magánál tartania (pl. az irattárcájában), mert ez akár egy váratlan rosszullét esetén is hasznos segítség lehet.

Töltse le a GasztroKlinika Gyógyszerelési Naplóját, ha ez az aktualizált lista mindig önnél van, akkor orvosának arra a kérdésére, hogy milyen gyógyszereket szed, elegendő átnyújtania ezt.

Készüljön fel a találkozóra!

Gondolja végig, hogy mit szeretne majd elmondani, kérdezni, kérni. Mindezekről készíthet jegyzetet is, amit magával vihet a konzultációra!

Ha bizonytalan, akkor kérjen meg egy családtagot, hogy kísérje el önt!

Egy rokon jelenléte nemcsak praktikus segítség, hanem érzelmi támasz is lehet. Egyaránt segíthet a várakozásban és a kérdései átgondolásában is. Amennyiben szükségesnek tartja, jelezze a bejelentkezés során, hogy rokona is részt vesz a konzultáción, így ketten hallják mindazt, amit az orvos mond, ami könnyítheti az információk megjegyzését is.

Mit tegyen a rendelőben?

Kezdje az aktuális tüneteivel, panaszaival!

Sok beteg időrendben szeretné elmondani betegségének tüneteit, s így a múltbeli panaszokkal kezdi – orvosa számára azonban az a legfontosabb információ, hogy jelenleg hogyan érzi magát. Ezt követően érdemes azt elmondania, hogy mióta állnak fenn ezek a tünetek, s hogyan változtak a megjelenésük óta. Más megítélés alá esik pl. egy fokozódó erősségű tünet, mint az, ami jelenleg kevésbé okoz már problémát, mint korábban.

Mondja el, amit fontosnak tart!

Az orvosok időnként félbeszakítják a betegeket, vagy azért, mert szeretnének valamit kérdezni azzal kapcsolatban, amit a beteg mondott, vagy azért, mert gyors kérdésekkel szeretnék feltérképezni a beteg állapotát. Ha ilyen helyzetbe kerülne, válaszoljon röviden a kérdésre, majd térjen vissza arra, amit el szeretett volna mondani! Mondja pl. azt, hogy „…és van még egy gondom”.

Kérdezzen!

Ahhoz, hogy meggyógyuljon, az állapota javuljon, fontos minél többet tudnia a betegségéről és annak kezelési lehetőségeiről. Az alábbiakban egy listát találhat a legfontosabb kérdésekről, amelyekre az orvosával való találkozás során érdemes válaszokat kapnia. Természetesen nem kell egy alkalommal valamennyi kérdést feltennie. Kezelőorvosa bizonyára önmagától is számos kérdést érint ezek közül, másrészt a kezelés különböző szakaszaiban más és más kérdések válhatnak fontossá. Az alábbi lista tehát csak áttekintése annak, hogy gasztroenterológiai betegként milyen kérdésekre érdemes válaszokat keresnie.

• Mit kell tudnom erről a betegségről?
• Előreláthatólag milyen lesz a betegségem lefolyása?
• El tudom majd látni a munkámat?
• Miben segíthet a gyógyszeres kezelés?
• Milyen gyakran és mennyi ideig kell szednem ezt a gyógyszert?
• Mennyi idő múlva tapasztalhatom majd az állapotom/tüneteim javulását?
• Milyen mellékhatásai lehetnek a kezelésnek?
• Milyen veszélyei lehetnek annak, ha nem kezelik a betegségem?
• Mit tegyek, ha a rendszeres gyógyszerszedés ellenére romlana az állapotom?
• A gyógyszerszedésen kívül mit tehetek még azért, hogy javuljon az állapotom?
• Változtassak-e valamit az étrendemen?
• Ajánlott számomra a testedzés?
• Milyen mozgást/testedzést végezhetek?
• Mit tehetek a mentális egészségem érdekében?
• Lehet gyermekem?
• Van olyan betegklub, amihez érdemes csatlakoznom?
• Honnan tudhatok meg még többet erről a betegségről és a kezeléséről?

Bár néha úgy érezheti, hogy orvosának kevés az ideje, a fenti információk a kezelés sikeressége érdekében alapvetőek, ezért, ha nem ismeri ezeket, előbb-utóbb mindenképpen kérdezze meg őket! Egy krónikus betegség kapcsán több alkalommal is találkozik majd kezelőorvosával, s az újabb találkozások lehetőséget adnak arra, hogy egyre alaposabb ismereteket szerezhessen.

Ismerje meg, hogy orvosán kívül kik segíthetnek még önnek!

Kérdezze meg orvosától, hogy kik azok az egészségügyi szakemberek, akikhez a továbbiakban érdemes még fordulnia! Esetenként hasznos, ha kapcsolatba tud lépni olyan dietetikussal, pszichológussal, aki hozzájárulhat tüneteinek enyhüléséhez, segítséget nyújthat a betegséggel való jobb együttélésben.

Jegyzeteljen: írja le, ami fontos!

A szó elszáll, az írás megmarad – tartja a mondás. Pszichológiai vizsgálatok igazolják, hogy a rövid távú memória átlagos befogadóképessége csupán hét információegység. Orvosának azonban minden alkalommal ennél jóval több információt kell elmondania önnek. Ez azt jelenti, hogy ha nem jegyzetel, akkor hiába hangzottak el fontos információk, ezek egy részét elfelejtheti. Vigyen tehát magával jegyzettömböt, tollat a rendelőbe, s a legfontosabb információkat írja le.

Mit tegyen az orvossal való találkozás után?  

A gyógyszert az orvossal megbeszélt módon használja!

Orvosa azért javasol egy gyógyszert az előírt adagban, mert ezt tartja a leghatékonyabbnak az ön számára. Ennek ellenére sajnos sok beteg másként szedi a gyógyszerét: vagy kevesebbet vesz be belőle (pl. azért, mert nem tartja magát olyan súlyos betegnek, vagy tart a mellékhatásoktól), vagy többet használ az előírtnál (pl. azért, mert gyorsabb javulást szeretne). Nagyon fontos, hogy gyógyszerét csak az orvos által előírt adagban, s a javasolt időtartamban használja – amennyiben ugyanis alacsonyabb a dózis, a gyógyszer akár hatástalan is lehet, ha pedig magasabb, akkor túladagolást kockáztat! Amennyiben valamilyen okból szeretne változtatni a gyógyszerelésén, akkor ezt csak az orvosával való egyeztetés után tegye meg!

Ne ijedjen meg a betegtájékoztatóktól!

Sokan megriadnak, amikor elolvassák a gyógyszerek betegtájékoztatóit. Érthető ez, hiszen ezekben gyakran hosszan sorolják a lehetséges mellékhatásokat. Valójában azonban a legtöbb mellékhatás ritkán, csak nagyon kevés betegnél jelentkezik. Még annak a mellékhatásnak is, ami a betegtájékoztatókban a „gyakori” kategóriában szerepel, legfeljebb 10% a valószínűsége – ami más szavakkal azt jelenti, hogy még a gyakorinak nevezett mellékhatások is olyan ritkák, hogy a betegek 90%-a nem tapasztalja meg ezeket! Érdemes azt is figyelembe vennie, hogy a betegtájékoztatókban leírtakhoz hasonló, sőt, annál jóval nagyobb kockázatokkal mindennap együtt élünk. Aki pl. autóba ül, vállalja az akár halálos baleset kockázatát – mégsem szoktunk emiatt úgy dönteni, hogy nem utazunk autóval. Hasonlóképpen a gyógyszerek szedésének is lehetnek kockázatai, ezek azonban általában ritkák és a gyógyszer használatának előnyei jelentősen meghaladják a kockázataikat. Tartsa szem előtt azt is, hogy a gyógyszerszedés hiányának is vannak kockázatai (pl. a betegség szövődményei vagy a tünetek romlása), s ezek általában súlyosabbak, mint a gyógyszerszedés kockázatai!

Ismerje meg minél alaposabban a betegségét és annak kezelését!

Olvasson olyan könyveket, keressen fel olyan (szakmailag hiteles!) internetes oldalakat, amelyekből többet tudhat meg betegségének okairól, lefolyásáról, kezelési lehetőségeiről, a javasolt életmódról! Minél alaposabban ismeri mindezeket, annál inkább tudja uralni a helyzetet, mivel így mindig tudhatja, hogy a különböző problémákra milyen megoldások találhatóak.

Csatlakozzon betegszervezetekhez!

Betegtársai nagyon sok segítséget nyújthatnak, mint ahogyan ön is sok segítséget tud adni másoknak. Betegsége nyilván számos kérdést felvet önben – betegtársai ezek jelentős részére saját tapasztalataik alapján ismerik már a válaszokat. A betegszervezetek egy érzelmi közösséget is alkotnak, ahol a hasonló problémákkal szembesülő emberek kölcsönösen segítik egymást. A betegszervezeteknek gyakran vendégei orvosok vagy más egészségügyi dolgozók, akiktől további információkat kaphat arról, hogy hogyan tud hatékonyan megküzdeni betegségével, mivel járulhat hozzá állapotának további javulásához.

Hasznos segítséget nyújthatnak a következő szervezetek:

Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete

Higgyen a kezelés sikerében!

Kezelőorvosa igyekszik mindent megtenni, amivel orvosként segíteni tudja önt. Az azonban, hogy hogyan változik az állapota, a betegség lefolyásán és a kezeléseken kívül önmagán is múlhat! Régi tapasztalat, hogy azok a betegek, akik aktívak, betegként is igyekeznek a lehető legteljesebb életet élni, optimisták és jövőorientáltak, ők jobb életminőséget érnek el, mint azok, akik passzívak, beletörődőek. A pszicho-neuro-immunológia területén végzett kutatások ma már igazolták, hogy érzelmeink és gondolataink az idegrendszer és az immunrendszer közvetítésével hatást gyakorolhatnak a testi állapotunkra is. A jobb életminőség ezáltal az orvos és a beteg közös sikere lehet!

(Forrás: a tájékoztató alapja az SMs Üzenet magazinban jelent meg; szerző: Dr. Pilling János, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet.)