A GasztroKlinika felnőttkori gasztroenterológiai vizsgálatokra specializálódott magánrendelő, szakorvosaink a gyomor-bél rendszeri betegségek kivizsgálásával, kezelésével, valamint a gasztroenterológiai betegek gondozásával foglalkoznak.
Szolgáltatásaink körében a gyomor és a bélrendszer endoszkópos vizsgálatait biztosítjuk éber és altatásos formában egyaránt, emellett pedig ultrahangvizsgálattal, teljes körű klinikai laboratóriumi vizsgálati háttérrel segítjük a tünetek hátterének, okainak tisztázását.
Modern diagnosztikai eszközeink körébe tartozik egy hazánkban még ritkán elérhető a gasztrointesztinális problémák vizsgálatára alkalmas speciális kilégzési teszt, mely a laktóz intolerancia vagy a fruktózintolerancia kimutatására szolgál. A GasztroKlinikán elérhető Helicobacter pylori kilégzési teszt is.
Az országban egyedülálló módon a magánegészségügyi intézmények között, országos szintű Cöliákia Centrumot is létrehozunk, hogy a napjainkban egyre több embert érintő gluténérzékenység vonatkozásában teljes körű ellátást nyújthassunk, a kivizsgálástól egészen a megfelelő étrend- és életmód elsajátításáig. A gluténérzékenység teszt alapján azonosított betegeket speciális tudással bíró szakorvosaink látják el.
A GasztroKlinikán a a gasztroenterológiai vizsgálatok, konzultációk leginkább személyesen találkozások keretében zajlanak, de lehetőség van távkonzultációra is, ami lehetővé teszi, hogy a gondozás folyamatában a gyógyszeres vagy dietoterápia átbeszélése online formában is megvalósulhasson.
Valamennyi orvos-beteg találkozóról írásos dokumentáció készül, a leleteket megküldjük pácienseinknek, és egyúttal felkerülnek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe is.
A hasmenés az egyik leggyakoribb emésztési rendellenesség, mely igen kellemetlen, de a legtöbb esetben néhány napon belül elmúlik. Számos betegség kísérőtünete lehet, de időnként nehéz kideríteni, mi áll a hasmenés hátterében.
Mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges akkor, ha kisgyermekeknél 24 óránál tovább tart a hasmenés, illetve, ha felnőtteknél három nap után sem csökkennek a panaszok. Krónikus, két héten túl fennálló panaszok esetén mindenképpen szakorvosi, gasztroenterológusi vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ennek okát kiderítsék.
A krónikus hasmenés hátterében nagyon sokféle betegség állhat, például étel-intolerancia, gluténérzékenység, cisztás fibrózis, cukorbetegség, a hormonrendszert érintő betegségek, bizonyos daganatos betegségek, felszívódási zavarok, gyulladásos bélbetegségek, illetve az epehólyagot érintő betegségek is.
A GasztroKlinika szakorvosai első körben a leggyakoribb okok kizárására törekednek. A kivizsgálásnak számtalan módja van, melyek nagy része a GasztroKlinika szolgáltatási palettájában is elérhető. A vizsgálat során szükséges lehet képalkotó és egyéb diagnosztikai vizsgálatok (ultrahang, röntgen, vér-, széklet-, vizelet-, laboratóriumi vizsgálat) elvégzésére is. A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2/CH4-kilégzési teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba.
A különféle vizsgálatok eredményei alapján szakorvosaink mellett dietetikus és pszichológus szakorvosaink is támogatják önt abban, hogy életminősége javuljon.
Vezesse tüneti és étkezési naplónkat, illetve töltse ki a gyógyszerszedési szokásait rögzítő naplónkat is!
A legtöbbször a székrekedés néhány napon belül magától megoldódik, ám ha tartósan fennáll, (4-5 napon túl) nem tudott székletet üríteni, emellett intenzív vagy folyamatos hasi fájdalmat, hányást, puffadást, véres székletet, sárgaságot, étvágytalanságot, émelygést, akaratlan fogyást észlel, akkor feltétlen orvoshoz kell fordulni. Ám akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha csak heti 1-2 alkalommal történik székletürítés, az ürítés folyamata nehezített, illetve, ha a széklet bogyós, kis mennyiségű.
A székrekedés hátterében nagyon sokféle ok állhat, leggyakrabban a folyadékszegény, rostszegény étrend, a testmozgás hiánya, a rendszertelen életmód. Emellett azonban okozhatja bélszűkület (gyulladás, polip vagy daganat), illetve állhatnak hormonális okok (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy) is a háttérben. Amennyiben a székrekedéshez fájdalmas felfújódás is társul, az lehet komoly emésztőszervrendszeri probléma, mint például az irritábilisbél-szindróma (IBS), gasztroparézis, azaz gyomorbénulás, vagy akár kontaminált vékonybélszindróma (SIBO, small intestinal bacterial overgrowth syndrome) jele is, melyek mindegyike komoly betegség, ráadásul kezeletlenül súlyos szövődmények társulhatnak hozzájuk.
A GasztroKlinika szakorvosai első körben a leggyakoribb okok kizárására törekednek. A kivizsgálásnak számtalan módja van, melyek nagy része a GasztroKlinika szolgáltatási palettájában is elérhető. A vizsgálat során szükséges lehet képalkotó és egyéb diagnosztikai vizsgálatok (ultrahang, röntgen, vér-, széklet-, vizelet-, laboratóriumi vizsgálat) elvégzésére is. A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2/CH4-kilégzési teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba.
A különféle vizsgálatok eredményei alapján szakorvosaink mellett dietetikus és pszichológus szakorvosaink is támogatják önt abban, hogy életminősége javuljon.
Vezesse tüneti és étkezési naplónkat, illetve töltse ki a gyógyszerszedési szokásait rögzítő naplónkat is!
A hasi teltségérzés, a fokozott gázképződés, haskörfogat növekedése, az időnként fájdalommal, étvágytalansággal, hasi görcsökkel kísért haspuffadás jelentős életminőség-romlást, diszkomfortérzetet okoz sokak számára. A hosszú időn keresztül fennálló, fájdalmas haspuffadás kivizsgálásához érdemes gasztroenterológus segítségét kérni!
A haspuffadás hátterében sokféle ok állhat, ételallergia, étel-intolerancia, gyulladásos bélbetegségek (IBD), irritábilisbél-szindróma (IBS), refluxbetegség, fekélybetegség, helicobacter-fertőzés, laktózérzékenység, gluténérzékenység, parazitafertőzések és béldaganatos elváltozás is.
A GasztroKlinika szakorvosai első körben a leggyakoribb okok kizárására törekednek. A kivizsgálásnak számtalan módja van, melyek nagy része a GasztroKlinika szolgáltatási palettájában is elérhető. A vizsgálat során szükséges lehet képalkotó és egyéb diagnosztikai vizsgálatok (ultrahang, röntgen, vér-, széklet-, vizelet-, laboratóriumi vizsgálat) elvégzésére is. A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2/CH4-kilégzési teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba.
A különféle vizsgálatok eredményei alapján szakorvosaink mellett dietetikus és pszichológus szakorvosaink is támogatják önt abban, hogy életminősége javuljon.
Vezesse tüneti és étkezési naplónkat, illetve töltse ki a gyógyszerszedési szokásait rögzítő naplónkat is!
A cöliákia egy autoimmun betegség, amit a kalászos gabonákban – búzában, árpában és rozsban – található fehérje, a glutén okoz a genetikailag érintett emberekben. A cöliákia diagnosztizálható bármely életkorban, a gluténtartalmú ételek bevezetése után kora gyermekkortól kezdve későbbi életszakaszokig bármikor. A betegség jelentkezhet számtalan tünettel vagy tünetegyüttessel, ezek között lehetnek enyhébbek, de nagyon súlyosak is. Így például a krónikus hasmenés, étvágytalanság, fogyás, gyermekeknél hossz- és súlynövekedésben való elmaradás, hasi fájdalom, hiányállapotok (fehérje, nyomelemek, vitaminok) kialakulása, súlyos vérszegénység is járhat a cöliákiával. Figyelmeztető jel lehet az alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése vagy hajhullás, különféle bőrgyógyászati tünetek. Van néhány olyan betegség, melyek kísérő betegsége lehet, ilyen például a fiatalkori 1. típusú diabetes mellitus, a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, rheumatoid arthritis, az allergiás bélgyulladás is – ezen esetekben érdemes célzott cöliákiavizsgálatot kérni.
A gabonákból (különösen a búzából) készült élelmiszerek, főképp, de nem kizárólagosan gluténtartalmukon keresztül különböző betegségek kiváltására képesek. A lisztérzékenység gyakorisága hazánkban ma már 1-2% között mozog, míg a nem cöliákiás gluténszenzitivitás gyakorisága ennek többszöröse.
Sokat tudunk ezekről a kórképekről, de az internetnek is „hála”, nagyon sok téves információ is elérhető, illetve épült be a köztudatba. A két betegség tünetegyüttese jelentős átfedéseket mutat, ezért a kettőt egymástól sokszor nem is lehet elkülöníteni speciális vizsgálatok nélkül, pusztán a tünetek alapján. Éppen ezért nagyon fontos hangsúlyozni, ha bárkiben felmerül, hogy valamely, gluténnel összefüggésbe hozható betegségben szenvedhet, ne kezdjen el a kivizsgálást megelőzően gluténmentes diétát (vagyis ne hagyja el étrendjéből a hagyományos pékárukat), hanem a kérdés tisztázására forduljon e területre specializálódott gasztroenterológus szakorvoshoz. Így a megfelelő diagnózis alapján célzott és szakember által ellenőrzött diéta mellett megszűnhetnek a panaszok, egyben elkerülhető lesz az indokolatlan, rosszul összeállított diétából adódó hiányállapotok kialakulása is.
A vizsgálat során az GasztroKlinika szakorvosa párhuzamosan két irányba „indul”: egyrészt feltérképezi, hogy történt-e cöliákiagyanú miatt eddig bármilyen vizsgálat. Emellett átbeszéli páciensével, hogy valaha próbált-e már gluténmentes diétát (GMD) követni. Gyakran ezen alapvető információk tisztázása elmarad, holott ezek együttes értékelése nyújt csak komplex képet a hatékony terápia meghatározása érdekében. A kivizsgálás előtt sajnos egyre ritkább az a diagnosztikai szempontból ideális helyzet, mikor még rendszeres a napi szintű bőséges gluténbevitel, napjainkban sokan már a korrekt kivizsgálás előtt elkezdik a diétát, ráadásul sokszor nem megfelelő módon.
Amennyiben beigazolódik a lisztérzékenység, dietetikusaink nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a megfelelő diéta összeállításában és hasznos gyakorlati tanácsokkal látják el pácienseinket. Az élethosszig tartó speciális étrend/életforma elsajátításához dietetikus és pszichológus is rendelkezésre áll a GasztroKlinikán.
Vezesse tüneti és étkezési naplónkat, illetve töltse ki a gyógyszerszedési szokásait rögzítő naplónkat is!
A diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek értelmezésére, a terápia beállítására szakorvosi konzultáció keretében állunk rendelkezésére, illetve vállaljuk ezen, élethosszon át tartó betegséggel küzdő pácienseink gondozását is dietetikus és pszichológus szakértőink támogatásával.
Ételallergia esetén a panaszok leggyakoribb kiváltója az adott élelem (leggyakrabban: a tehéntej, a tojás és a mogyoró) fehérje alkotóeleme, amelynek fogyasztását követően rövid időn belül felléphet viszkető bőrkiütés vagy arc- és szájdagadás, de megjelenhet más tünetekkel is, mint a hasmenés vagy hányás. Esetenként a legsúlyosabb következmény, az életet veszélyeztető anafilaxiás sokk is bekövetkezhet.
Ettől fontos megkülönböztetni az étel-intoleranciát, mely nem ételallergia: tünetei lassabban alakulnak ki, a panaszok összefüggnek az elfogyasztott étel mennyiségével is. Leggyakrabban emésztőszervi problémákat, puffadást, hasfájást, székelési gondokat okoz az étel-intolerancia, de az esetek egy részében a rendszeres fejfájás, ekcémás bőrtünetek vagy pattanásosság hátterében is állhat a betegség. Ha valakinél kimutatják az étel-intoleranciát, a kiszűrt alapanyagok kiiktatásával a panaszok néhány hónap alatt gyógyszer nélkül is enyhülhetnek, elmúlhatnak.
A hisztamin-intolerancia magas hisztamintartalmú élelmiszerek, ételek fogyasztása után jelentkező és/vagy a szervezetben felszabadult nagy mennyiségű hisztamin miatt jelentkező tünetegyüttes. A hisztamin-intolerancia leggyakoribb tünetei: bőrpír, csalánkiütés, ekcéma, viszketés, (migrénszerű) fejfájás, szédülés, heves szívdobogásérzés, orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés, ritkán asztmás roham, torokfájás, torokviszketés, puffadás, gázosodás, hasfájás, görcsök, hasmenés, hányinger, hányás. Súlyos esetben anafilaxiás reakció is kialakulhat.
Ezen betegségek tünetei nagyon hasonlóak, kialakulásuk okaiban és mechanizmusában azonban egymástól jelentősen eltérnek. Ebből adódóan jelentős különbségek vannak ezen kórképek kivizsgálásában és kezelésében is. Gyakori hiba ezen betegségek összemosása, egy kalap alá vétele, hiszen ez hol felesleges, hol téves diagnosztikához vezet, aminek következtében a terápia sem lesz eredményes. A sikeres kezeléshez aprólékos étrendfelderítés, rizikófelmérés szükséges, ami az ebben a bonyolult témakörben járatos gasztroenterológus és dietetikus együttműködése révén valósulhat meg. A rendellenességek kimutatásához vérvizsgálat, valamint étrendi-tüneti napló vezetése szükséges, melyek elvégzésére lehetőség van a GasztroKlinikán is.
Vezesse tüneti és étkezési naplónkat, illetve töltse ki a gyógyszerszedési szokásait rögzítő naplónkat is!
A diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek értelmezésére, a terápia beállítására szakorvosi konzultáció keretében állunk rendelkezésére, illetve vállaljuk ezen, egy élethosszon át tartó betegséggel küzdő pácienseink gondozását is dietetikus és pszichológus szakértőink támogatásával.
A gyulladásos bélbetegség (Inflammatory Bowel Disease, IBD), a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Crohn-betegség és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) összefoglaló neve, illetve a diagnosztika fejlődésének köszönhetően ebbe a csoportba sorolható a mikroszkópos colitis is.
Ezekre a betegségekre kell gondolnunk tápcsatornából származó vérzés, hasmenés, hasi fájdalmak, fogyás, továbbá számos, nem emésztőrendszeri tünet vagy ezek kombinációjának fennállása esetén.
A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa elkülönítése és a pontos diagnózis klinikai, endoszkópos és szövettani jellegzetességeik alapján lehetséges. Colitis ulcerosában a gyulladásos jelenségek csak a bél nyálkahártyájára és a submucosára korlátozódnak, míg Crohn-betegség esetén a bélfal minden rétege érintett a mucosától a serosáig. A colitis ulcerosa csak a vastagbélben fordul elő, ezzel szemben a Crohn-betegség az emésztőrendszer bármely szakaszát érintheti. Míg a colitis összefüggő gyulladást hoz létre, a Crohn-betegségben gyulladt és ép bélszakaszok váltakoznak egymással. Mindezen különbségek ellenére bizonyos betegeknél (kb. az esetek 10 százalékában) nem lehetséges megkülönböztetni a két betegséget; őket a nem meghatározható colitiscsoportba sorolják.
A gyulladásos bélbetegség egy újabb csoportja a mikroszkópos colitis (MC), ami feltehetően autoimmun eredetű kórkép. Jellemzője, hogy a markáns klinikai tünetek, a hasmenés hátterében a kolonoszkópia során nem vagy csak minimális eltérések észlelhetők, emiatt gyakran összetéveszthetők az irritábilisbél-szindróma D (IBS-D) típusával. Amennyiben felmerül az MC lehetősége, a diagnózis felállításához kolonoszkópiára és többszörös biopsziás mintavételre van szükség.
A betegség okát eddig nem sikerült igazolni, így ismeretlen. Feltehető, hogy veleszületett (vagyis genetikai adottságok) vagy az élet során szerzett hajlamhoz társul valamilyen kiváltó tényező, például fertőzés, lelki vagy testi túlterheltség, mely a lappangó hajlamot felszínre hozza. A krónikus gyulladás kialakulásában és fenntartásában a bélbaktériumoknak és az immunrendszer hibás reakciójának döntően fontos szerepe van. Más „civilizációs” betegségekhez hasonlóan, sajnálatos módon egyre növekszik a gyulladásos bélbetegségben szenvedők száma, komoly probléma, hogy egyre több fiatalt azonosítanak a betegek körében.
A GasztroKlinikán mód nyílik a gyakran sokéves panaszokkal és dokumentációval jelentkező pácienseknél a kórtörténet feltárására, fizikális vizsgálatukra, és a szükséges vizsgálatok megbeszélésére, megtervezésére és elvégzésére. Az első konzultáció akár 45-60 percet is igénybe vehet, de a probléma alapos feltérképezése révén számos felesleges vizsgálat vagy eredménytelen kezelés előzhető meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek súlyos, életre szóló, sőt akár életet veszélyeztetető betegségek, melyek hullámzó lefolyást mutatnak (tünetes és tünetmentes időszakok váltják egymást). Megfelelő terápia, gondozás és életmód mellett ugyanakkor az érintettek tartósan közel teljes értékű életet élhetnek.
Ennek megfelelően nem csak a kivizsgálás és a terápia beállítása kapcsán van szükség szoros együttműködésre a páciens és az egyészségügyi szakemberek (orvos, dietetikus stb.) között, hanem tartósan, éveken, évtizedeken át. Éppen ezért a GasztroKlinikán a kivizsgálás és a terápia beállítása mellett külön hangsúlyt helyezünk a krónikus betegségben szenvedő betegeink gondozására is.
Különféle diagnosztikai vizsgálatokkal azonosíthatók a kórképek, laborvizsgálatok, kolonoszkópia, gasztroszkópia és szövettani mintavétel elvégzésére lehet szükség.
Vezesse tüneti és étkezési naplónkat, illetve töltse ki a gyógyszerszedési szokásait rögzítő naplónkat is!
A diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek értelmezésére, a terápia beállítására szakorvosi konzultáció keretében állunk rendelkezésére, illetve vállaljuk ezen, egy élethosszon át tartó betegséggel küzdő pácienseink gondozását is dietetikus és pszichológus szakértőink támogatásával.
Korunk egyik leggyakoribb emésztőrendszeri betegsége, a gyulladásos bélbetegséghez és a lisztérzékenységhez hasonlóan, szintén igazi civilizációs betegség. A kórkép változatos tünetek (gyomorégés, felhasi, gyomorszájtájéki fájdalom, savas és/vagy epés tartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe, kínzó száraz köhögés, alvászavar stb.) formájában jelentkezhet. Figyelmeztető tünet lehet az általában fokozatosan, lassan kialakuló fájdalmas, nehezített nyelés, jelentkezhet szájüregi égés, rossz szájíz, kellemetlen szájszag, fokozott nyálelválasztás. Figyelni kell a fogakra is, ugyanis a szájüregbe jutó savak ezeknek jellegzetes romlását – erózióját – okozzák.
A reflux lényege, hogy a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, ami kellemetlen tüneteket okoz, kialakulásában a legfontosabb tényező a nyelőcső-gyomor átmenet magasságában (a gyomorszáj szintjében) lévő simaizom záró funkciójának a károsodása, elégtelensége, leggyakrabban a környező szervek (elsősorban a rekeszizom) anatómiai vagy működésbeli rendellenessége következtében. Rendellenes működés esetén a gyomorszáj az alulról ránehezedő hasűri nyomás miatt is kinyílik, és átengedi a gyomortartalmat.
A hasűri nyomás fokozódásának egyik leggyakoribb oka, ha a gyomor tartalmának mennyisége megnövekszik. Ez bekövetkezhet egyszerűen egy kiadós evés után, de akkor is, ha a gyomortartalom nem továbbítódik megfelelő mértékben és ütemben a bélrendszer felé.
A refluxbetegség felismerése sem minden esetben egyszerű, a komplex kezelés mind a páciens, mind a gasztroenterológus részéről sok türelmet igényel. A gyógyszeres kezelések árnyékában kevesebb szó esik a refluxbetegség terápiája kapcsán a szükséges életmódbeli és étrendbeli változtatásokról, pedig ezek következetes kivitelezése esetén a tünetek megszüntetéséhez szükséges gyógyszerigény (mind a dózis, mind pedig az időtartam terén) jelentősen csökkenthető. A refluxbetegség uralására is igaz, hogy hosszú távú eredményes kezelést csak a panaszok és a kórtörténet részletes feltárása révén lehet elérni, mint ahogy a rendszeres ellenőrzés, gondozás szerepét, jelentőségét sem lehet eléggé hangsúlyozni.
Különféle diagnosztikai vizsgálatokkal azonosíthatók a kórképek, laborvizsgálatok, kolonoszkópia, gasztroszkópia, és szövettani mintavételre lehet szükség.
Kérjük, hogy az alábbi kérdésekre felkészülve érkezzen a vizsgálatra!
Vezesse tüneti és étkezési naplónkat, illetve töltse ki a gyógyszerszedési szokásait rögzítő naplónkat is!
A diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek értelmezésére, a terápia beállítására szakorvosi konzultáció keretében állunk rendelkezésére, illetve vállaljuk ezen, egy élethosszon át tartó betegséggel küzdő pácienseink gondozását is dietetikus és pszichológus szakértőink támogatásával.
Az emésztőrendszeri daganatok előfordulása az utóbbi években egyre nő, így jelentős népegészségügyi problémát jelent. Az emésztőrendszeri daganatok közé sorolhatjuk a gyomor, a vékony- és vastagbél, a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy daganatait.
Az emésztőrendszeri daganatok közül a kolorektális (vastag- és végbéldaganatok) daganatok előfordulása a leggyakoribb, míg a legrosszabb prognózisú emésztőrendszeri daganat a hasnyálmirigyrák. Az emésztőrendszeri daganatok tünete lehet a fogyás vagy a vér megjelenése a székletben, különösen kolorektális daganatok esetén. Számos esetben azonban tünetmentesek vagy általános tünetekkel jelentkeznek, ezért fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel!
A daganatos sejtekre jellemző a kontrollálhatatlan, nagy osztódóképesség, valamint, hogy nem kíméli a biológiai határokat, beszűrődhet a környező szövetekbe, összenyomhatja a környező szerveket, illetve áttétet (metasztázis) adhat távolabbi szervekbe.
A daganatos betegségek okozta halálozás a világon a második helyen áll, azonban a daganatos betegek túlélése az utóbbi években folyamatosan nő, ami a szűrővizsgálatoknak, korai diagnosztizálásnak és a korszerű kezeléseknek köszönhető.
A tápcsatorna bármelyik szakaszán előfordulhatnak a jóindulatú (ún. polipok) és a rosszindulatú daganatok egyaránt. Mind a polipok, mind a rákos megbetegedések a vastagbélben a leggyakoribbak. Kiemelkedő fontosságú éppen ezért a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) mint rákszűrő eljárás elvégzése legkésőbb 50 éves korban tünetmentesség esetén is, illetve a vastagbélpolipok és vastagbélrák halmozott családi előfordulása esetén a kolonoszkópiát életkortól függetlenül is el kell végezni. A vastagbélrákra utaló figyelmeztető jelek (fogyás, véres széklet, székelési szokások megváltozása, állandósuló hasi fájdalom, hőemelkedés-láz, éjszakai izzadás) fennállása.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a vastagbéltükrözés az egyetlen olyan szűrővizsgálat, melynek során nemcsak a diagnózis felállítására van lehetőség, hanem egy ülésben (vagyis ugyanazon vizsgálat során) a rákmegelőzés is elvégezhető a polipok endoszkópos úton történő eltávolítása révén.
Érdemes azt is tudni, hogy bár a hashajtásos béltisztító előkészület nélkülözhetetlen, a vizsgálattal (vagy vizsgálatokkal, ha gyomortükrözés is történik egy ülésben) járó kellemetlenségek teljesen kiküszöbölhetők, amennyiben a páciens a tükrözés(ek) elvégzését altatásban kéri klinikánk endoszkópos csapatától, melyben gasztroenterológus és aneszteziológus szakorvosok, illetve endoszkópos szakasszisztensek dolgoznak együtt a páciens érdekében.
A felső tápcsatorna, vagyis a gyomor, a nyelőcső, valamint a nyombél vizsgálóeljárásáról szóló információkat itt olvashatja el!
A végbél és a vastagbél teljes hosszában a nyálkahártya megtekintése, vérzésforrás vagy szűkült bélszakasz, illetve esetleges daganatos elváltozás azonosításáról szóló információnkat ide kattintva olvashatja el.
A feliratkozom gomb megnyomásával elismerem, hogy elolvastam, megértettem és elfogadom az Adatvédelmi szabályzatot, mely alapján az oldal az adataimat kezeli.
© GASZTROKLINIKA 2024 – Minden jog fenntartva.
Kérésére visszahívjuk, adja meg nevét, e-mail címét és telefonszámát, kollégáink 24 órán belül jelentkeznek.